Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Figyelő

43 A DVAR együttműködik a francia kutatás és kutatók adatbázisával, a LABINFO-val, mely a CNRS-hez, az egyetemi és más kutatási tanácsokhoz tartozó 5 500 kutatóintézet adatait regisztrálja. Kapcsolatba lépett a CNRS ipari bizottságával,melynek 22 munkacsoportja ipari problémákat és kutatási megoldásokat vizsgál. A DVAR közvetítésével a CNRS kutatóintézetek vállalati együttműködése simább, gyorsabb lett. Az alkalmazott kutatási programokat az ANVAR-ral együtt finanszírozza /Országos Kutatás Hasznosítási Ügynökség/, mely főképp a kis- és középvállalatokkal foglalkozik. Uj jelenség a specifikusan francia sajátosság, az "idegengyűlölet" háttérbe szorulása. Bár Mitterrand elnök nemet mondott a csillagháborús kutatásokra, s kivonta magát az európai vadászbombázó projektumból, szorgalmazza a nyugat-európai együttműködés megerősítését, különösen az Eureka projektum vonatkozásában, de kívánatosnak tartja az Egyesült Államokkal és Japánnal fennálló kapcsolatok ápolását is. A francia kutatóhallgatókat arra ösztönzik, szerezzenek PhD fokozatot külföldi egyetemeken, s fogadják szivesebben a külföldi kutatókat. Tervezik a francia tudományos diplomáciai szolgálat újjászervezését is. Fabius miniszterelnök 1985- szeptemberben előterjesztette a kormány 1986. évi költségvetéstervezetét. E szerint a polgári célú kutatásokra fordított összeg 8 %-kal nő, mig a költségvetés teljes összege változatlan marad. Egészében véve az alkalmazott kutatásra nagyobb súlyt fektetnek, mint az alapkutatásra. Az elmúlt években jelentősen esett a frank árfolyama, ami erősen megdrágította a külföldről beszerzendő anyagok és műszerek árát. 1986-ra külön költségvetési rovatot képeztek az intézetek és laboratóriumok felszerelésének korszerűsítésé re. Az alapkutatás vezető szervezete — a CNRS — pl. 25 %-kal növeli a közép kategóriába tartozó berendezésekre fordítható összeget. Igy az 1985. évi 100 millió frank helyett 125 milliót terveztek, főként a robottechnikai, elektronikai, kémiai intézetek műszerezésére. A CNRS összesen 8,4 %-kal növeli költségvetését /az infláció 3,4 %-os/. Ez megfelel a CNRS hétéves tervcélkitüzéseinek. A CNRS kutatási programjában elsőbbséget élveznek az élettudományok, a műszaki és a társadalomtudományok. A CNRS fokozza erőfeszítéseit a kutatások hasznosítására, gyakorlati alkalmazására, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, különösen a nyugat-európai kooperáció javítására. 1986-ban 3OO tudósnak és mérnöknek teremt uj munkaalkalmat. A kutatási minisztérium célja az, hogy a nyugdíjazásokból eredő munkaerőhiányt évi 5 %-os utánpótlással kompenzálja. A minisztert azonban még mindig aggasztja a francia tudósok nehézkessége, immobilitása, hiszen még szülővárosukat sem szívesen hagyják el.