Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

21 gyors növekedése — ami különösen az ötvenes és hatvanas évekre volt jellemző— lelassult, azóta' a K+F tevékenység pénzalapjai nem változtak, vagy éppen csökkentek. Ugyanakkor a K+F költsége megnövekedett, az uj tudományos áttörések egyre drágábbak lettek, fokozódott az igény a társadaImi-gazda sági szükségletek kielégítésére törekvő K+F iránt, a nemzetközi verseny élesedett. Az értékelés fontosságát aláhúzza az a felismerés, hogy a K+F tevékenység káros hatást is gyakorolhat a társadalomra, a környezetre. A K+F tevékenységek értékelésével foglalkozó EGB szeminárium /I98I. Prága/ óta a legtöbb ország fokozott figyelmet szentel e problémakörnek. Az értékelés tudománypolitikai eszközzé vált. AZ ÉRTÉKELÉS IDŐPONTJA Az értékelés a K+F folyamat különböző fázisaiban történhet: a projektum indítása előtt /ex ante/, végzése folyamán /ongoing/, befejezése után /ex post/. Az ex ante értékelés magában foglalja a kutatáspolitikai célok kialakításának valamennyi lépését, kutatási programokba és projektumokba való öntésüket, a szükséges erőforrások felmérését. Elméletileg hozzátartozik a K+F lehetséges következményeinek és hatásainak vizsgálata is. Ex ante értékeléseket végeznek valahányszor K+F tevékenységet szubvencionálni akarnak. A folyó /ongoing/ tevékenységek értékelése általában a K+F kritikus szakaszaiban történik, amikor uj irány kijelölése vagy a célkitűzések módosítása szükséges. Az ex post értékelések összevetik az elért eredményeket a kitűzött célokkal. Az értékelés lényegében arra a kérdésre ad választ, hogy a tevékenység célkitűzéseit el lehet-e érni, illetve elérték-e. A megfigyelés /monitoring/ leirja a dolgok jelenlegi vagy múltbeli állását. A valóságban számtalan értékelésnek nevezett tevékenység nem más, mint megfigyelés: leirja a befektetett erőforrásokat, a kutatott témákat, a K+F csoportot stb. A megfigyelés gyakran az értékelés előkészítése, sőt feltétele: összegyűjti az értékeléshez szükséges mutatószámokat és adatokat a lehetséges változások és a kiváltó tényezők feltárása céljából. Az értékelés a hatásosságot /efficiency/ — a K+Fbe fektetett erőforrások ésszerű időhatáron belül produktívak voltak-e — és a hatékonyságot /effectiveness/ — a K+F teljesítmény és a kitűzött társadalmi-gazdasági célok mennyiségi és minőségi összevetését — vizsgálja. Az értékelés a K+F rendszer különböző szintjei n folyhat, de a hagyományos mechanizmusok mikroszinten működnek, azaz az egyes kutatók, a K+F csoportok vagy a projektumok szintjén. Az elmúlt néhány év folyamán azonban előtérbe került az intézmények /inté-