Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986
1. szám - Szemle
22 zetek, egyetemek, tanszékek/ illetve programjaik, az egész K+F szektor, a tudományágak, az egyetemi vagy ipari kutatás értékelése. A legátfogóbb értékelés /makroszint/ az országos K+F rendszer hatékonyságával foglalkozik . ÉRTÉKELÉSI CÉLKITŰZÉSEK A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK KIALAKÍTÁSA Az értékelés legtöbbször a K+F rendszer teljesitményérői tájékoztat, s ezzel megkönnyiti a tudományos és technikapolitikai célok és prioritások meghatározását. A mikroszintu ex ante értékeléseknek ez az elsődleges célja. Ehhez a tipushoz tartozik az Egyesült Államok Országos Tudományos Akadémiája által készített ötéves tudományos és műszaki kitekintés /five-year outlook/, mely rámutat az országos tudományos és műszaki problémákra, a kutatások felhasználásának specifikus lehetőségeire, korlátaira. Franciaországban a Tudományos Kutatás Országos Központja /Centre National de la Recherche Scientifique = CNRS/ jelentéseket ad ki a kutatás erős és gyönge oldalairól, a lehetséges fejlesztési területekről. Ilyen értékeléseket végeztek — vagy éppen végeznek — Norvégiában, Finnországban és Hollandiában is. Az értékelésekből következtetések vonhatók le, mennyire megfelelőek a berendezések, a műszerezettség, a képzés, a munkaerőállomány. Kiterjedhetnek egy-egy tudományág helyzetének leírására, s ezáltal információt szolgáltatnak a munkaerőhelyzetről, a személyzeti problémákról, a berendezések beszerzéséről, a tudósok közötti kommunikációról stb. Az erőforrás allokációs döntéseket előkészítő értékelések külön csoportot alkotnak. Az utóbbi időben egyes országok módosították a felsőoktatási intézményeknek juttatott forráselosztási rendszert: a hagyományos kvóták /pl. a hallgatói beiratkozások száma/ szerinti szétosztás helyett a végzett tevékenységek típusát és a tanszékek tudományos színvonalát veszik tekintetbe. A K+F projektum-támogatási rendszerben az erőforrásokat a projektumok ex ante értékelése vagy a teljesítmény-mutatószám alapján osztják szét, ezzel kiegészítve a belső szakértői értékelést. HATÉKONYSÁG A K+F alapok hatékonyabb hasznosítása a cél azon értékelésekben, amelyek a finanszírozási politika hatékonyságát vizsgálják. Az értékelés a teljesítményt veti össze a kitűzött célokkal, akár intézetek, akár K+F programok, vagy kutatási területek viszony latában. A tudományág-orientált K+F-ben a tevékenységek összehasonlításakor főként a kutatás sz invonal át vizsgálják, a feladat-orientált tevékenységeknél a társadalmi-gazdasági igények kielégítését.
