Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

A K + F TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI ÉS KRITÉRIUMAI Az értékelés funkciói — Értékelési célkitűzések — A K+F tevékenység értékelési módszerei — Az értékelés kritériumai — Az értékelések felhasz n á 1 á s a . Az EGB 1985.junius 24—28. között ad hoc értekezletet rendezett Helsinkiben a K+F tevékenység értékelési módszereiről. Az értekezleten részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Hollandia, az NDK, az NSZK, Norvégia, Spanyolország és Svédország, képviseltette magát az UNIDO és az Északi Tanács. ,A K+F tevékenység értékelése — ahogyan ezt a résztvevő országok szakértői aláhúzták — viszonylag uj eszköz a kormányok kezében, elsősorban az egyetemi kutatás területén. Amig a gazdasági élet csaknem minden szektora értékel, az egyetemi tudományos közösség bizonyos fenntartással fogadja az értékelési kísérleteket. Egyes országokban alkalmaznak ugyan értékelési módszereket e közegben is, elsősorban a növekvő állami támogatás iránti igény igazolásaként. /Spanyolországban pl. a kutatási projektumok értékelésére fordítják az összköltségek 1 %-át./ A mikroszintü értékelés /kutatók egyéni értékelése/ igen sok országban eltarjedt. A makroszintű értékelést szintén több országban alkalmazzák — elsősorban gazdasági paraméterek alapján. A középszintű értékelés /egységek, intézetek értékelése/ a legritkább. Az értékelés céljának — országos és kormányzati szinten — szoros összefüggésben kell lennie az adott K+F tevékenység céljaival. A meghívott országok képviselői beszámoltak arról, hogy mind a kvantitatív, mind a kvalitatív módszerek használata elterjedt, és e típusok ko mbinációja tekinthető a legsikeresebbnek. Az értekezlet a következő ajánlásokat fogadta el: - a K+F tevékenység értékelése komoly segítséget nyújthat a befektetett források hatékonyságának értékeléséhez, a fejlődési folyamatok elemzéséhez, a K+F projektumok hatékonyságának növeléséhez, az egész K+F rendszer hatékonyságának fokozásához, az uj kutatási területek azonosításához, s magához a tervezési folyamathoz; —az ex post értékelés jelenlegi ritka alkalmazását ajánlatos gyakoribbá tenni, elsősorban a döntéshozási folyamat előkészítésében;