Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986
1. szám - Szemle
11 Visszatérve az UNESCO számára 1981 óta közölt adatok s t r u к u r á j á г a , ez árnyaltabban a következő: Az UNESCO által közölt K+F ráfordítás magyarországi adata a hazai K+F megfigyelt körének vállalaton kiviili szektora redukálva, amortizáció nélkül, az integrált vállalati szektor redukálatlanul, a "MÜFApuffer"-ral, az ösztöndijak és tudományos fokozatok tiszteletdijai. Ebben a kifejezésben a "redukált" szó nem a teljes munkaidő egyenértékkel való létszám-átszámitást jelenti, hanem a ráforditási adatok megtisztitását a nemzetközi szabvány szerint —és a dolgok logikája szerint— a nem K+F-nek minősülő tevékenységek és kiadások számbavételétől. Az eddigi fejtegetéseken túlmenő statisztikai módszertani problémát okoz a MŰFA megfigyelési körön kivüli összegeinek a K+F összes ráfordításokban való szerepeltetése, az un. "házon belüli" /intra muros/ és "házon kivüli" /extra muros/ ráfordítások statisztikai megkülönböztetésének követelménye. A házon belüli kiadások egy adott szervezet, intézet vagy végrehajtó szektor keretében végzett K+F tevékenységre forditott összegeket jelentik. Ez a számbavétel "költ ség" szemléletű. A házon kivüli kiadások olyan K+F tevékenységek finanszírozására kifizetett összegek, amelyeket egy adott szervezeten, intézeten vagy végrehajtó szektoron kivül végeztek el /beleértve az országhatáron kívülre eszközölt kifizetéseket is/. x x/ Ez a számbavétel "kiadás" szemléletű. A nemzetközi közlésre szánt adatoknak mindig a házon belüli kiadásokat kell tartalmazniok és a halmozódások elkerülésére az összes belföldi ráfordítás adatnak a kialakításához is a házon belüli kiadások aggregálásáva1 kell eljutni. /Folytatás a '10. oldalról/ E kategóriák közül az első ugyanolyan redukció alá esett, mint az önálló kutatóintézetek, vagyis az itt folyó tevékenységek költségeiből 1981 óta levonják a rutin szolgáltatást és a kisérleti termelést. A teljes munkaidő egyenértékkel való átszámítás mellett ennyi redukció van a vállalati szektorban, ami az önálló intézményektől redukált összeg 5 %át sem éri el. xx/ Ebben az értelemben a külföldről vásárolt licencek ellenértéke, amely mind a hazai, mind a nemzetközi közlésü adatainkban szerepel, szintén "extra muros" kiadásnak tekinthető. Megítélésünk szerint nemzetközi adatainkban nem lenne szabad ezeket szerepeltetni. Ezek mögött a kiadások mögött ugyanis nincs hazai tevékenység fedezet. /Természetesen itt nem a licenc-adaptációs költségeket értjük. Ez utóbbiak a nemzetközi szabvány szerint is tipikusan kisérleti fejlesztő tevékenységeknek mipősülnek./ A tevékenység szemléletű számbavétel logikája szerint a hazai közlésü ráforditási adatokból is ki kellene ezeket szűrni. «
