Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Figyelő

52 Még nem is olyan régen az amerikai társaságok tudományos-kutatási központjaik külföldi elhelyezésekor aggódtak, hogy a legújabb technológia kiszivárog, ma pedig maguk törekszenek a versenytársak technológiájának megszerzésére a K+F-nek az iparilag fejlett kapitalista országokba telepitése utján. Ujabban a transznacionális vállalatok külföldi K+F beruházásainak döntő része az iparilag élenjáró országokba összpontosul. A találmányok több piacon egy időben történő megjelentetése a társaság különböző telephelyeinek együttműködését követeli meg. Az állandó kapcsolattartás biztosítására szolgáló kiadások ezáltal megnövekednek, nemcsak a földrajzi távolság következtében, hanem a nyelvi akadályok és a hazai meg a külföldi kutatók képzettségének szintkülönbségei miatt is. Idővel azonban a külföldi leányvállalatok forgalma a külföldi piacokon behozhatja a kutatóhelyek fenntartására fordított kiadásokat. Sőt a külföldi tudományos-kutatási egységek nélkülözhetetlenné válhatnak az anyavállalat számára. A transznacionális társaságok külföldi termelő tevékenységének bővülése következtében a külföldi részlegek ellenőrzéséből származó tapasztalatok felhalmozódnak, létrejönnek az információcsere rendszerei, s nem ritkán a cégen belüli kapcsolatban egyetlen nyelv használata válik kizárólagossá, ami végső soron csökkenti a "kommunikációs" költségeket . 34 amerikai transznacionális társaság külföldi kutatási gyakorlatának elemzése alapján a társaságokat a külföldi leányvállalatok piaci orientációja szerint három csoportra osztották. Azok a transznacionális társaságok, melyeknek külföldi leányvállalatai amerikai piacra orientálódnak, ritkán végeznek tudományos kutatást az Egyesült Államok határain kivül. Ehhez a csoporthoz tartoznak azok a korporációk is, amelyek külföldi országokban nyersanyagkitermeléssel foglalkoznak vagy félkész-termékek munkaigényes feldolgozását végzik /főleg a fejlődő országokban/, az olcsó munkaerővel növelik versenyképességüket az amerikai piacon. Ezek a társaságok kevésbé kutatásigényes termékeket bocsátanak ki, általában nem érdekeltek a határokon tuli kutatási programok fejlesztésében. Az első csoportba sorolt vállalatok külföldön csak viszonylag jelentéktelen munkákat végeztetnek K+F részlegeikben. A legnagyobb számú külföldi tudományos-kutatási egységet azok a transznacionális társaságok működtetik, melyek leányvállalatai a külföldi fogadó ország piacain akarnak értékesíteni. Ezek a cégek elsősorban olyan fogyasztási cikkeket gyártanak, melyek iránt a kereslet a helyi szokásoktól és Ízléstől függ, vagy olyan,a termelésben felhasználandó áruféleségeket, melyeknek paramétereit és sajátosságait a felvevőpiac természeti feltételei határozzák meg. A K+F külföldre telepítését ezeknél a társaságoknál a külföldi piac vonzereje, valamint más piacoktól való eltérése indokolja. Több amerikai társaság létesített például a Távol-Keleten tudományos kutatási központokat a szubtrópusi földmüvelés sajátos problémáinak megoldására, Dél-Amerikában rovarirtószerek kifejlesztésére. E csoport tagjainál a külföldi K+F döntően alkalmazott kutatásból és fejlesztésből áll, ritkák az alapkutatási programok.