Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
1. szám - Figyelő
51 főleg a fejlett tőkésországokban realizálódnak, sőt gyorsabban növekednek, mint az amerikai kiadások. Ez a tendencia azt sugallja, hogy a külföldi K+F bázis dinamikus fejlődése mögött több rejlik, mint a transznacionális társaságok külföldi tudományosműszaki melléktevékenységének intenzivebbé válása. 1979-ben az amerikai társaságok a határon tuli tudományos kutatásokra 2,7 milliárd dollárt forditottak, megközelítőleg ugyanannyit, mint az ipar forditott az országon belüli K+F-re az ötvenes évek elején. 1960-ban az amerikai társaságok K+F ráfordításaiban a külföldi kiadások aránya 2 % volt, 1975-ben már elérte a 7,7 %-ot, 1978-ban a 10 %-ot, 1980-ban pedig a 12-15 %-ot. Ha számitásba vesszük, hogy a társaságok K+F kiadásainak egy részét végső soron az állam finanszírozza, akkor a tiszta beruházásokat különválasztva a külföldi komponens részaránya a K+F költségekben átlagosan 1,8-szeresére növekedett, tehát 1980-ban a külföldi beruházások az amerikai cégek kutatási költségvetésének körülbelül 22-27 %-át emésztették fel. Ezzel együtt bonyolultabbá vált a külföldi kutatóintézetek, központok feladata is. A 70-es évek elején az amerikai társaságok külföldi intézetei általában alkalmazott kutatási és fejlesztési feladatokat kaptak, az évtized végére azonban egyre gyakrabban foglalkoztak elvileg u j találmányokkal is. 1978-ban az amerikai vállalatok külföldi laboratóriumainak 59 %-a végzett kizárólag alkalmazott kutatást, 4 %-a pedig kizárólag alapkutatást . Az NSF adatai szerint a jelentősebb amerikai iparvállalatok mintegy 15 %-a létesitett külföldön laboratóriumot. A kutató tevékenység "exportját", nemzetközi méretekben történő újraelosztását az egyes országok K+F kiadásainak különbözősége, valamint a fogadó és a bázisállam politikája idézi elő. A külföldi tudományos kutatás kezdetben rendkivül olcsó volt az amerikai társaságok számára: a 70-es évek elején az egy foglalkoztatottra jutó kiadások a külföldi laboratóriumokban az amerikai kiadások 40-60 %-át tették. A 70-es évek közepére e kiadások majdnem elérték az amerikai szintet. A fogadó országok és bizonyos mértékig magának az Egyesült Államok politikája is ösztönözte a vállalati kutatás internacionalizálódá— sát. Az amerikai kormány előirásai közvetett következményei voltak a fogyasztók védelmét szolgáló törvények szigorodásának, mely főként a gyógyszeripart kényszeritette a laboratóriumi-kutatási komplexum külföldre helyezésére. A gyógyszerkészítmények előzetes kipróbálásánál bevezetett rendkivül szigorú normák sok vállalatot inditottak arra, hogy kiszélesítsék külföldi tudományos-kutatási bázisukat^ 1974— I977 között az amerikai gyógyszeriparban a külföldi K+F növekedése meghaladta a 200 %-ot, miközben a hazai K+F csak 34 %-kal növekedett. A külföldi kutatóintézetektől a befogadó államok kormányai saját tudományos-műszaki potenciáljuk megerősödését remélték. A tudományos-műszaki haladás egyik következménye a korábban oszthatatlannak vélt újratermelési lánc — K+F munka, termelés és értékesítés — területi megosztásának lehetővé tétele.
