Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
1. szám - Szemle
16 néhány helyi sajátossággal. Ezért javasoljuk a szociológiai-politológiai megközelítést. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK Az európai KGST-országokban — ugy tűnik — a tudománypolitikai koncepciók átlagos élettartama körülbelül husz év. Természetesen ez nem bűvös szám, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen időközönként kerül sor nagyobb akciókra vagy akciósorozatokra a tudománypolitikai prioritások és az irányitás eszközrendszerének a változó társadalmi körülményekhez igazításánál. Most ismét aktuálissá válik a problémák átfogó számbavétele, különösen a következő három momentum miatt. - Valamennyi európai szocialista országban radikálisan visszaesett a nemzeti jövedelem növekedési üteme. - Valamennyi szocialista ország a hetvenes évekig igen nagy ütemben bővitette kutatási potenciálját. Ezen belül lényegesen gyorsabb volt a növekedés a kutatói létszámokban, mint a kutatás finansziális és eszközfeltételeinek biztosításában. Igen nagy kutató szervezetek alakultak ki; gyakran lényegesen nagyobb létszámmal, mint a hasonló diszciplínák kutatóhelyei más nemzeti kutatási rendszerekben. A tudományirányitásnak hiányzik a tapasztalata ekkora szervezetek hatékony kézbentartására. - Változott a tudomány társadalmi megítélése, a tudományba vetett feltétlen hitben, amely a szocialista országok tudománnyal kapcsolatos közvéleményét mindeddig alapvetően meghatározta, repedések támadtak. MI A "SZOCIALISTA TUDOMÁNYPOLITIKA"? Néhány sajátos elem rendezésével jellemezhető a szocialista tudománypolitikák néhány olyan — a legkülönfélébb nemzeti változatokban előbukkanó — sajátossága, amely feltehetően rendszerspecifikus. A célok szintjén a következő sajátosságok mutatkoznak: - a politika erőteljes részvétele a kutatás távlati céljainak megfogalma zásában; - a tudomány tervezésével összefüggő ambició, ami mindig szorosan kapcsolódik a gazdaság tervezésében éppen érvényesnek vélt metodológiai alapelvekhez; ha a gazdasági tervezés eszközkészlete megváltozik, és az időtávok problémája összetettebbé lesz, akkor ez okvetlenül hat a tudománytervezésre is; - a hatvanas évek végén a legtöbb szocialista országban megjelent /vagy hosszabb szünet után ismét előbukkant/ a társadalmi tervezés jelszava, ami tulajdonképpen a társadalompolitika bővitésének programját jelentette; - a tudomány gyakorlati alkalmazási céljai között kimagaslóan magas prioritást kaptak a gazdasági, s azon belül is az ipari területek.
