Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

16 néhány helyi sajátossággal. Ezért javasoljuk a szociológiai-politoló­giai megközelítést. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK Az európai KGST-országokban — ugy tűnik — a tudománypolitikai koncepciók átlagos élettartama körülbelül husz év. Természetesen ez nem bűvös szám, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen időközönként ke­rül sor nagyobb akciókra vagy akciósorozatokra a tudománypolitikai pri­oritások és az irányitás eszközrendszerének a változó társadalmi körül­ményekhez igazításánál. Most ismét aktuálissá válik a problémák átfogó számbavétele, különösen a következő három momentum miatt. - Valamennyi európai szocialista országban radikálisan vissza­esett a nemzeti jövedelem növekedési üteme. - Valamennyi szocialista ország a hetvenes évekig igen nagy ütem­ben bővitette kutatási potenciálját. Ezen be­lül lényegesen gyorsabb volt a növekedés a kutatói létszámokban, mint a kutatás finansziális és eszközfeltételeinek biztosításában. Igen nagy kutató szervezetek alakultak ki; gyakran lényegesen nagyobb létszámmal, mint a hasonló diszciplínák kutatóhelyei más nemzeti kutatási rendsze­rekben. A tudományirányitásnak hiányzik a tapasztalata ekkora szerveze­tek hatékony kézbentartására. - Változott a tudomány társadalmi megítélé­se, a tudományba vetett feltétlen hitben, amely a szocialista orszá­gok tudománnyal kapcsolatos közvéleményét mindeddig alapvetően meghatá­rozta, repedések támadtak. MI A "SZOCIALISTA TUDOMÁNYPOLITIKA"? Néhány sajátos elem rendezésével jellemezhető a szocialista tu­dománypolitikák néhány olyan — a legkülönfélébb nemzeti változatokban előbukkanó — sajátossága, amely feltehetően rendszerspecifikus. A célok szintjén a következő sajátosságok mutatkoznak: - a politika erőteljes részvétele a kutatás távlati céljainak megfogalma zásában; - a tudomány tervezésével összefüggő ambició, ami mindig szoro­san kapcsolódik a gazdaság tervezésében éppen érvényesnek vélt metodo­lógiai alapelvekhez; ha a gazdasági tervezés eszközkészlete megválto­zik, és az időtávok problémája összetettebbé lesz, akkor ez okvetlenül hat a tudománytervezésre is; - a hatvanas évek végén a legtöbb szocialista országban megje­lent /vagy hosszabb szünet után ismét előbukkant/ a társadalmi tervezés jelszava, ami tulajdonképpen a társadalompolitika bővitésének program­ját jelentette; - a tudomány gyakorlati alkalmazási céljai között kimagaslóan magas prioritást kaptak a gazdasági, s azon belül is az ipari terüle­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents