Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

13 Az OKKFT programot már az előkészités fázisában koope­rativ rendszerként kell létrehozni. Ehhez a gépgyár­tás területén, de másutt is segitséget adhat a kialakulóban levő tech­nológiai információs rendszer. Az ipar anyagfolyamaira, az anyagjellem­zőkre, a hegesztésre, hőkezelésre, a forgácsolásra stb. vonatkozó infor­mációs alrendszernek nem kell, nem is lehet egy helyen működnie. Szük­séges viszont, hogy minden alrendszer a másikkal kommunikálhasson. Ugyan­ezt kell megvalósítani a projektek egymás közötti viszonyában is. Más­ról van itt szó, mint komplex munkacsoportok, teamek alakításáról, ame­lyeknek számos ellenzője is akad.lfy A projektek között az információ­csere, sőt a feladatmegosztás lehetőségét kell megteremteni a programon belül és más programokhoz kapcsolódással szélesebb körben is. így a koordináció helyére vagy inkább mellé a kooperá­ció lép, az egymásra utalt, hasonló vagy valamilyen szempontból azo­nos részproblémákkal foglalkozó projektek — nem felülről meghatározott, hanem a gyorsabb előrehaladás érdekén alapuló — kooperációja. A gépipar, amely termékeivel és technológiáival az egész gazdaságban jelenlévő és ható ágazat, olyan OKKFT programmal fej­leszthető átfogóan, amely többdimenziós. A műszaki fejlesztés tárgya szempontjából egy olyan mátrix képzelhető el, amelynek egyik dimenzió­ját a termékek, a másikat a technológiák alkotják. E mátrixelemek hal­mazán különböző részhalmazokra koncentrálva jelennek meg az egyes pro­jektek. A fejlesztés módszerénél arra kell törekedni, hogy olyan pro­jekteket inditsunk, amelyek az anyagtechnológia uj eredményeinek alkal­mazását és a mikroelektronikán alapuló automatizálást egyaránt segitik. így a termékstruktúra és technológia szinvonala egyformán kiemelt jelentőségűvé válik az előkészitésnél, a végrehajtás ellenőrzésénél és az értékelésnél. Irányitási szempontból kijelölhetők azok a domináns termék- vagy technológiaelemek, amelyek az alapprogramba sorolás kri­tériumaként szolgálnak. Az OKKFT programok elvben és bizonyos mértékben gyakorlatilag is nyitottak. Kivánatos lenne azonban a továbbiakban eleve az un. "g u ­ruló tervezés" módszerére átállni, hiszen a pénzügyi gya­korlat végül úgyis erre kényszerit. így a projektek egymással versenyez­tetve folyamatosan indulhatnának, és az előkészitő munka megszabadulna attól a nyomasztó tehertételtől, hogy egy ágazat K+F forrásainak jelen­tős hányadánál öt évre előre "felosztják a világot". Ez azzal a következménnyel is járna, hogy a K+F projektek, ame­lyeknek az OKKFT-ben immár következetesen át kell fogniuk az innováció teljes körét, nem szabványos időhorizonttal, általában az ötéves terv végéig terjedően indulnának, hanem egyedi elbirálás szerint 1-3 évre. Hosszabb átfutásu projekt esetében — kivéte­lek természetesen itt is adódnak — nehéz hatékony fejlesztést elképzel­ni. A rövidebb átfutásu projektek a K+F bázis régen óhaj­tott koncentrálását eredményezhetnék. Jelenleg kihasz­nálatlan, vagy más irányban foglalkoztatott kutatási kapacitások be­kapcsolhatók lennének a technológiafejlesztés vérkeringésébe. 16/ SEIBT,C.P.: Zum Teufel mit dem Team. /Pokolba a teammel./ = Plus /Düsseldorf/,1973«2.no. 38. p.

Next

/
Thumbnails
Contents