Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

14 Az ország középtávú technológiai K+F terve közvetlen gazdasági célú kutatás-fejlesztési program inditásával nem lehet teljes. Különösen, amikor a vállalatok az uj működési, fejlődési pályára állás nem kis nehézségeivel küzdenek, a rövid és középtávú K+F érdekek összehangolásához a kutatásirányitásnak is nagyobb segitséget kell nyújtania. Tudomásul kell venni, hogy "sok olyan kérdés is van, amit a vállalatok szintjén nemcsak megoldani, hanem látni sem lehet".17/ Ebből következik, hogy egyes kutatási projekteket és kutatóhelyeket a kivánatos mértékű vállalati hozzájárulás hiánya esetén is támogatni kell. Figyelembe kell venni, hogy a magyar vállalati strukturát nemcsak a kis vállalatok alacsony számaránya jellemzi, hanem igazán nagy vállalat is alig van. Amikor a fejlett ipari országok vállalati szférában megvalósitott K+F programjairól beszélnek, nem szabad elfeledkezni a nagyságrendi különbségekről. A nagy világcégek K+F stratégiájának és gazdasági erejének nálunk az iparág nagyságrendje felel meg. Végeredményben az szükséges, hogy az innováció teljes körét átfogó időszerű és a vállalati érdekeltségre alapozottan inditott projektek mellett — világosan elkülönitve — a technológiai K+F munka központi, stratégiai jellegű támogatására is lehetőség legyen. Stratégiai feladat a technológiai K+F előtérbe állitása, hiszen az egyenlőtlen fejlődés törvénye a javunkra is forditható, mivel elvileg alapot ad a nemzetközi élvonal megközelítéséhez. Aligha kétséges azonban, hogy ez csakis a legfejlettebb technológiák széles körű elterjesztése utján valósitható meg, amelyhez pedig nélkülözhetetlen az intenziv technológiai kutató-fejlesztő munka. 17/ VÁMOS T.: Hazánk és a műszaki haladás. Bp.1984,Magvető K. 98.p.