Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

2. szám - Szemle

134Porter /Georgia Institute of Technology/ 40 NSF támogatású interdiszciplináris kutatási projektumot vizsgált meg. Kevés olyan projektumot talált, ahol a beszámoló jelentés készitőjének diszciplínája eltért volna a vizsgálat kezdeményezőjének szakterületétől. A projektumok irányitási stilusa függ a kutatás jellegétől: az alapkutatásokban az ad ho

c teamek hatékonyabbnak tűnnek, mig az alkalmazott kutatásokban és a politikai kutatásokban a hierarchikus modell látszik megfelelőnek. Russell /University of Minnesota/ háromdimen ziós keretet javasolt az interdisziplináris egyetemi kutatást tanulmányozó projektumok osztályozására: az egyik dimenzió a résztvevő személyek száma, a másik a diszciplínák száma, mely jellemzi az interdiszciplinaritást, és a harmadik az adminisztratív egységek száma, mely jellemzi a tanszékközi együttműködést. Teich /AAAS/ a kulcsszerepet betöltő szövetségi kormányszervek K+F költségvetéseit elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy az interdiszciplinaritás nem a K+F végrehajtóinál, hanem inkább felhasználóinál jelentkezik. A kormányszervek cél-orientáltak és az interdiszciplináris célok érdekében interdiszciplináris megközelítéseket alkalmaznak. Geisler /Northwestern University/ egyetlen nagy ko rmányszerv erőfeszítéseit vizsgálta az interdiszciplináris megközelítések ösztönzésére. Aláhúzta a változás és a komplexitás, a szervezetek és egyének közti kapcsolatok, valamint a változó környezet okozta nehézségeket. Az esettanulmányok bemutatták az interdiszciplináris vállalkozások természetét, az egyének és szervezetek közötti kapcsolatok, a különböző együttműködési formák sokféleségét, valamint azokat a szervezeteken belüli és szervezetek közötti érintkezési felületeket, amelyekkel szembe kell nézni a kutatási eredményeknek termékekben, majd piaci szolgáltatásokban való megtestesitése során. Az előadások további csoportja főként irányitási stratégiákat, koncepciókat illetve konfliktushelyzeteket, ellentmondásokat és ezek feloldási lehetőségeit vizsgálta. Mar /University of Washington/ kifejtette, hogy maguk az interdiszciplináris vállalkozások valós problémák, a változás és a komplexitás tünetei. Az ipar a mátrix-szervezési formákkal próbálta csökkenteni az interdiszciplinaritásból adódó problémákat és rendszerszervezési eljárásokkal a szervezetek közti nehézségeket. Ro ssini és Porter /Georgia Institute of Technology/ uj megközelítési sémát mutatott be, amely a nyitott és zárt szervezeti interface-ek koncepciójára és a szakmák fogalmaira épült, abból kiindulva, hogy bármely diszciplínában képzett személy több /pl. ipari/ szakmában képes megállni a helyét. Payne /University of Sheffield/ interdiszciplináris kutatási témákkal illusztrálta a csoportméret és az intézményi hovatartozás szerepét azon irányitási problémákban, amelyekkel a K+F projektumok vezetőinek számolniuk kell. Szót emelt a crossdiszciplinaritás