Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
2. szám - Szemle
133Hess /az ICI America's, Inc. Atlas Űrrepülési részlegének elnöke/ összehasonlította az uj termék megválasztására és üzleti fogásaira alkalmazott belső interdiszciplináris brainstorming és а к ü 1 s ő szakértő csoportok alkalmazásának hasznát. Prager /ЗМ, Minnesota/ a technológiaváltás problémáival foglalkozott egy nagy, széttagolt vállalaton belül. Az irányitók havonta tartanak műszaki tanács-értekezleteket, hogy elősegítsék a részlegek közötti technológiacserét. Műszaki fórumot működtetnek a középvezetők és a vezető technikai személyzet számára. A fórum támogat diszciplína-centrikus témákat és nemüetközi csoportokat, valamint szimpóziumokat, évenkénti vásárokat és oktató programokat is. A formális információszolgáltató szervezet és a műszaki érdeklődést irányító folyamat szintén fontos elemei a technológiacserét szolgáló erőfeszítéseknek. Norden /IBM/ bemutatta az integrált software rendszerek alkalmazását a kommunikáció lehetőségének megteremtésében és az ipari kutatásban, valamint a problémamegoldás javításában. A múltban a felhasználónak kellett fokozottan alkalmazkodnia a számitógépekhez, hogy növekvő hasznot nyerjen az uj termék kifejlesztéséből. A mesterséges intelligencia alkalmazása és a szakértői ismeret megfordíthatja ezt a tendenciát, és lehetővé teszi, hogy az uj software fejlesztésből kevesebb számítástechnikai ismerettel húzzanak hasznot. Vince /CDC/ arról szólt, hogyan irányítják a cégek közötti közös vállalkozásokat, s mi a tervezés, a szervezés, és az ösztönzés szerepe ebben a folyamatban. Az ipari esettanulmányok azt jelezték, hogy az interdiszciplináris folyamatok csak egyet jelentenek azok közül a kapcsolati /interface/ problémák közül-, amelyeket az ipar irányításában meg kell oldani. A csoportok, részlegek és cégek közötti konfliktusok éppoly mindennapiak az iparban, mint a személyek és diszciplínák közötti problémák az egyetemeken. Az ipar törekszik a kommunikáció javítására, a közös célok kitűzésére, integrált mechanizmusok kifejlesztésére. Az esettanulmányok nagyobbik részét az egyetemeken folyó, illetve a kormány által finanszírozott interdiszciplináris tevékenységek jellemzése tette ki. Friedman /Pennsylvania State University/ az NSF által támogatott kutatásait ismertette, amelynek tárgyai az egyetemeken működő szervezett kutató egységek /un. ORU-k/. Ezek olyan mechanizmust biztosítanak az egyetemek számára, amelyek révén választ tudnak adni társadalmi problémákra, magukhoz tudnak vonni olyan pénzügyi alapokat, amelyeket a diszciplináris egységek nem képesek megszerezni, és képzési lehetőséget nyújtanak nagy, komplex, a valóság által fölvetett problémák cross-diszciplináris megoldásához. Az ORU-k ugyanakkor messze túlélik hasznos életkorukat és olyan komponenseket alkotnak, amelyek versenyeznek az egyébként is szerény egyetemi forrásokért. Toft /Purdue University/ az NSF tapasztalatait összegezte az interdiszciplináris engineering központok működtetéséről. A műszaki fejlesztő központok rugalmasak, alkalmazkodóképesek és sikeresen szerepelnek a forrásokért folyó harcban. De csak folyamatos kutatással és a fennálló tanszékek közötti rések kitöltésével tudnak fennmaradni.
