Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

2. szám - Szemle

AZ INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK HARMADIK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA I984. augusztus I-3. között az amerikai Seattle-ben /Washington állam/ rendezte az INTERSTUDY /International Association for the Study of Interdisciplinary Research/ az interdiszciplináris kutatások harma­dik nemzetközi konferenciáját "A csúcstechnológiai K+F irányitása" cim­mel. A konferencián interdiszciplináris témákban érdekelt tudo­mányos társaságok, szervezetek képviselői ismertették céljaikat, tevékenységüket; esettanulmányokat mutat­tak be ipari, egyetemi vagy állami szervezetek gyakorlatáról, kutatás­irányitási stratégiáiról, problémáiról; s végül az interdiszciplináris kutatások irányitási és kommunikációs gond­jairól hangzottak el előadások. Az a tény, hogy ezúttal az Egyesült Államok adott otthont a kon­ferenciának, ráadásul épp az INTERSTUDY főhadiszállásán /University of Washington/, erősen rányomta bélyegét a rendezvény tartalmára, az elő­adók és az előadások megválogatására. Nemcsak arról volt szó, hogy a házigazda ország képviselői számbeli fölénybe kerültek, sőt némi üzlet­orientált szemléletet hoztak az előadóterembe, hanem a konferencia szer­vezői tudatosan hangoztatott szándékkal helyezték érdeklődésük fókuszá­ba az ipari környezetben zajló interdiszciplináris folyamatokat. A hangsúlyeltolódás az első x/ /1979-es/ konferenciához ké­pest, amely elsősorban az interdiszciplinaritás jelenségének, környezeti feltételeinek, szociológiájának megértésére, feltárására törekedett, már az i98i— es második konferencián is érezhető volt, itt azonban domináns­sá vált, amit néhány európai tudományszociológus szóvá is tett. Bár Ame­rikában az egyetemi kutatás /s ezzel együtt az egyetemi kutatói státusz/ presztizse az utóbbi években erősödött, ezzel ellentétes tendenciaként azonban megnőtt függése az ipar — elsősorban néhány, a kormány által preferált kulcsiparág — megrendeléseitől. így a konferencia legfőbb haszna — interdiszciplináris tartalmuktól függetlenül — a csúcstech­nológiát képviselő legmodernebb kutatási-fej­lesztési területek legújabb irányitási tapasztalata­inak, a legkorszerűbb kutatásirányitási formáknak a megismerése volt. A konferenciát támogató egyesületek, társaságok képviselőinek so­rában a The Institute for Management Sciences /TIMS/ részéről Chakra­barti az ipari és irányitási csoportok közti dinamikák sze­repét hangsúlyozta az uj technológiákat kifejlesztő kutatásoknak termé­x/ Az első két konferenciáról a Tudományszervezési Tájékoztató 1979.5. és i982.I. számaiban jelent meg beszámoló.

Next

/
Thumbnails
Contents