Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
1. szám - Szemle
11 ködésre vonatkozó információkat a konstrukció testesiti meg, amelynek a technológiával szoros kapcsolata van. A strukturáló és az információtechnológia egyre inkább a mikroelektronikán alapuló automatizálás révén valósul meg, vagyis az automatizálás lényegét alkotja. Az élenjáró ipari tevékenység tehát az anyagtechnológia és az automatizálás eredményeinek eredője. Végeredményben az anyag és az információ minden technológiai eljáráshoz kapcsolódik. Az eljárás tárgya szerint a müveletek három csoportra különithetők el: - anyagtechnológia, - strukturáló technológia, - információtechnológia. A háromféle technológia tulajdonságait összevetve kitűnik, hogy nem különfélékről, hanem ugyanannak a dolognak a három oldaláról van szó. A technológia tartalmi gazdagsága, összetettsége kifejezésre juttatja, hogy a termelőerő olyan autonómiájával állunk szemben, amelynek fejlesztéséhez alapvető társadalmi érdek fűződik, mégpedig nem indirekt módon, hanem elsőrendű prioritásként! A TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE A tudomány termelőerővé válása a technológiai fejlődésben nyilvánul meg. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata egyre szorosabbá válik, és az elmélet korábbi másodrendű szerepéből a technológiai gyakorlat egyenrangú összetevőjévé lép előre. A technológia fejlesztése tehát feltételezi a vele szoros kapcsolatban lévő tudomány fejlődését . Ezt konkrétan példázza a gépgyártásban általánosan használatos technológiai eljárás, a forgácsolás esete. A forgácsolás elmélete — a többi technológia elméletéhez hasonlóan — sok empirikus összefüggést tartalmaz. Ez egyrészt abból ered, hogy a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható ismeretek a technológia konkrét jellemzőihez, paramétereihez kötődnek. Másrészt pedig a forgácsolásnak mint az anyag nagymértékű és nagy sebességű alakításának a természetéből következik. Alapvető folyamatainak egzakt elméleti leirása olyan ütemben haladhat előre, ahogyan az extrém anyagalakitás gyarapodó alaptudómányi ismeretei lehetővé teszik. Ma is világszerte elfogadott az az évszázados módszer, hogy — a mindenkori mérési lehetőségek szinvonalán — a forgácsolás gyakorlatából kiemelhető információkat elemzik, rendszerezik,empirikus összefüggésekbe foglalják, amint azt a forgácstőben végbemenő alakváltozásra, a foggácsolóerőre és a hőmérsékletre vonatkozó publikációk száma is mutatja.
