Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Figyelő
64 1980-ban Kuba 100 millió angol fontnak megfelelő összeget költött kutatásra és fejlesztésre; a nemzeti jövedelem 1 %-át. — UBELL,B.: Cuba's great leap. /Kuba nagy ugrása./ = Nature /London/, 1983.apr.28. 745-748.p. SÁENZ, T.W. - CAPOTE,E.G.: Science policy and the creation of a scientific and technological potential in Cuba. /Tudománypolitika és a tudományos-műszaki potenciál megteremtése Kubában./ = Science of Science /Wr octaw-Dordrecht-Boston/,I983.I2.no. 29-44.p. Cs.L. - K.M. Az amerikai és az ipar uj korszak egyetemek kapcsolata: A 19.században és a 20.század első felében az amerikai egyetemek természettudományi és műszaki fakultásai jelentős ipari támogatást kaptak munkájukhoz. Az ipari támogatás jelentősége csökkent az ötvenes években, hiszen könnyen hozzájuthattak szövetségi támogatáshoz is. 1970-re azonban csökkenni kezdett az egyetemi kutatások szövetségi támogatása, s ekkor vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az amerikai ipar versenyképessége romlik. Egyre többen felismerték, hogy az ipar és az egyetemek egymásra vannak utalva, de az együttműködésnek számtalan akadálya van. Az ipar az egyetemmel kötött szerződések fő hátrányait a következőkben látja: Publikálás - Az egyetemi kutatók ragaszkodnak eredményeik gyors és szabad publikálásához, ami sértheti az ipari titok érdekeit. Szabadalmak — Az ipar igényt tart a felfedezésekre az anyagi támogatás fejében, ezért szivesebben társul nem egyetemi kutatási szervezetekkel, amelyek rugalmasabbak. Munkavégzés - Az egyetemi kutatás lassúbb, a kutatóknak más feladataik is vannak /tgnitás, egyéb kutatási projektumok/, a hallgatók nem túlzottan érdeklődnek az alkalmazott kutatás iránt. Motiváció - Az ipar nem szivesen veszi el a jó kutatási munkákat saját kutatóitól, ráadásul rossz tapasztalatai vannak az egyetemekkel, ami nem ösztönöz uj szerződések kötésére. Az egyetemek szemszögéből e problémák a következőképp festenek:
