Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Figyelő
65 Publikálás - Az egyetemi kutatók bizalmatlanok az ipari-katonai komplexummal szemben, féltik szabadságukat. Szabadalmak - Az egyetemek tartanak attól, hogy a felfedezés hasznából kizárják őket. Munkavégzés - Az egyetemiek megfelelőnek tartják a jelenlegi kutatási prioritásokat. Motiváció - A kutatók nem szeretik, ha más szabja meg, milyen kutatást s mikor végezzenek. Munkájukat neheziti, -hogy az egyetemi laboratóriumban kevés a jó technikus. Az akadályok elhárithatók lennének, ha mindkét fél hajlana az aktiv együttműködésre. Az együttműködést uj eszközökkel lehet elősegíteni: pl. az egyetemi oktatóknak lehetővé teszik, hogy egy évig ipari kutatóintézetben dolgozzanak, cserében hasonló végzettségű ipari kutatók mennek az egyetemre. Ennek az együttműködési formának számos előnye van: az ipar segítséget kap K+F problémái megoldásához minden külön anyagi vagy személyi beruházás nélkül; befejezett projektumokhoz jut kedvező költség/haszon rátával; lépést tarthat bizonyos specifikus területek előrehaladásával. Az egyetemek pedig külön pénzügyi támogatást kapnak; valóban hasznos munkát végezhetnek, naprakész tudásuk lesz arról, mi folyik az iparban; jobb munkaalkalmakat szerezhetnek diplomásaik számára. — AZÁROFF,L.V.: Industry - university collaboration: how to make it work. /Ipari - egyetemi együttműködés - mitől működik?/ = Research Management /New York/,1982.3.no. 3134.p. CULLITON.B.J.: The academic-industrial complex. /Egyetemi-ipari komplexumok az Egyesült Államokban./ = Science /Washington/,1982.máj.28. 960-962.P. N>É > CNRS-kut atók a kritika össztűzé.ben A francia Állami Számvevőszék a CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique - Országos Tudományos Kutatási Központ/ 1980-82 között félévenként benyújtott jelentései alapján megvizsgálta a kutatók teljesítményét. A vizsgálatok során kitűnt, hogy mintegy husz kutató hosszú évek óta szinte semmit sem produkál. A CNRS-nél 1982-ben 8 682 kutató működött, közülük a fenti húszon kivül még negyvenet súlyosan elmarasztaltak, 150-et pedig megbíráltak. A munkájukat rosszul végző kutatók arányát a vizsgálati jelentés igen aggasztónak találja, és hozzáfűzi azt is, hogy igen nagy a középszerűen
