Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
36 ségében; egyre többen a tudományt okolták az atombombáért, a környezetszennyeződésért, a titokzatos betegségek terjedéséért, az időjárásban bekövetkező változásokért, az emberi kapcsolatok elsekélyesedéséért. Csökkent a tudomány tekintélye. Pedig nem a tudomány, nem az uj ismeretek, nem a természeti-társadalmi törvények felismerése a hibás abban, hogy rossz célok érdekében használták fel a nukleáris energiát, hogy a műtrágyagyárak, a papirüzemek, a gyógyszergyárak, a cementgyárak szenynyezik a levegőt, a földet, a vizeket, hogy a televiziót gyermekpásztor ként használják sok családban, hogy kábítószerekhez menekül és alkotómunkára képtelenné válik sok ember. Hazánk nem vonhatta, vonhatja ki magát a nemzetközi tendenciák ér vényesülése alól. Nálunk is tapasztalható tudományellenesség vagy, enyhén fogalmazva, értetlenség, nálunk is lépten-nyomon hallani: mi haszna van a tudományos kutatásnak? Hangoztatják ezt annak ismeretében, hogy a iparvállalatoknak egyre nehezebb versenyeznie az iparilag fejlett tőkés országok cégeinek termékeivel a nyugati vagy a fejlődő országok piacain Hangoztatják akkor, amikor egyre inkább felértékelődik a "feldolgozás" mértéke és minősége egy-egy árucikkben, akkor tehát, amikor csak az ész szerű kutatás-fejlesztés hozhat olyan eredményt, amit gyártásba bevezet ni és piacra dobni érdemes. Nem véletlen, hogy akkor hallunk a tudományt elmarasztaló álláspontokról, amikor gazdasági nehézségek vannak. A pillanatnyi megoldás, a jövő feláldozása a ma megmentése érdekében érthető, de nem helyeselhető. Ennél jobb ut is kinálkozik: a differenciált fej lesztés, vagy ha jobban tetszik: a differenciált leépités. A kettő közötti arányokat a jelen és a jövő helyzetének, tennivalóinak elemzése határozza meg. Megkülönböztető intézkedések meghozatalához azonban csak ugy juthatunk, ha értékelünk, értékeljük a tudományos kutatás eredményeit. A természettudományos kutatás ma csaknem kizárólag intézményes formákban folyik. Hazánkban zömmel egyetemi és akadémiai intézetek, minisztériumok felügyelete alá tartozó ipari-mezőgazdasági kutató-fejlesztő intézetek /vállalatok/, valamint termelő vállalatok kutató-fejlesztő részlegei végeznek kutató-fejlesztő tevékenységet. Igen fontos az egyes intézmények munkájának értékelése, de még jelentősebb egy-egy körülhatárolható terület, kutatási irány eredményességének megitélése. Nyilvánvaló, hogy minél inkább szükülnek az anyagi lehetőségek, annál célszerűbben kell a ráfordításokkal gazdálkodni. Az ésszerűbb gazdálkodásnak és a kutatómunka minél eredményesebbé tételének érdekében dolgoztuk ki az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének működési rendjét. 1/ AZ MTA KKKI MŰKÖDÉSI RENDJE Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében 1977-ben bevezetett működési rend egységbe foglalta és egységesen szabályozta a kutatások té1/ Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének 1982-1985. működési rendje.