Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
30 kutatói tevékenységet mérő publikáció-számlálás helyébe lassanként a hivatkozáselemzés lépett. Az eljárás kifejlesztését és elterjedését a philadelphiai Institute for Scientific Information által összeállított kiadványok tették lehetővé, melyek több mint 3 000 tudományos folyóirat közleményeinek adatait dolgozzák fel, s melyekből —többek között— az is megállapítható, hogy egy-egy publikációra hányan /kik és hol/ hivatkoznak. Ennek alapján az egyes közlemények minősithetőek, egymással összemérhetőek,azaz amelyik közleményt többször idézik, az ertekesebb, mint a kevesebbszer idezett. A citatum—számlálás— sal tehát a publikáció-számlálás helyébe egy ujabb "minőségi" paraméter lépett: "A tudománymetriai irodalomban még vita folyik arról, hogy milyen mértékig lehet használni egyes munkák vagy kutatók minősítésére az őket idéző közlemények számát mint kvantifikált minőségi paramétert, de az már egyhangúlag elfogadottnak látszik, hogy a Science Citation Index 1964-ben való publikálása óta az idézetek száma a ma rendelkezésre álló legjobb paraméter. n1 1/ Ma már nemcsak egy paraméterrel dolgozik az idézetszámlálás, az összes idézetek száma mellett olyan mutatók is szerepelnek, mint az "értékes idézetek" /azaz a cikket nem a szerző egyik munkatársa idézi, s nem is önidézésről van szó/, a "gépies" és "szerves" idézetek, az egyegy évre vetitett idézetek, a különböző átlagolt idézetek stb. Hogy a citátum-számlálás valóban a közlemények minőségét figyelembe vevő eljárás, azaz hogy az egy-egy cikkre való hivatkozások száma az adott cikk minőségét, "értékét" mutatja, azt leggyakrabban különböző korrelációszámításokkal próbálják kimutatni. így pl. Clark pszichológusok tudományos tevékenységének értékelésekor szignifikáns korrelációt talált a szakértői vélemények és az idézetszámlálás alapján összeállított rangsor között. 1 2/ Mások hasonló korrelációt találtak egyes tudományos folyóiratok minősége /impact factor/ és az azok szerkesztőire történő hivatkozások száma között.13/ Cole-ék lassan klasszikusnak számitó cikke pedig egyes fizikusok idézettsége és az általuk elnyert kitüntetések, dijak száma között talált erős korrelációt. 14/ Az idézetszámlálásnak azonban legalább annyi ellensége van, mint hive. Az előbbiek a módszer alig palástolható gyengéit, hibáit hangoztatják: 11/ RUFF I. - BRAUN T.: A tudománymetria eredményeinek rövid összefoglalása. = A tudomány mint a mérés tárgya. Bp.1981,MTA Könyvtára. 23»P12/ Ismerteti: C0LE,S. - C0LE,J.R.: Scientific output and recognition: a study in the operation of the reward system in science. /Tudományos output és elismerés: a tudományos jutalmazási rendszer működésének vizsgálata./ = American Sociological Review /Albany, N.Y./,1967.3. no. 377-390. p. 13/ ZSINDELY, S. - SCHUBERT,A. - BRAUN, T.: Citation patterns of editorial gatekeepers in international chemistry journals. /Szerkesztőségi "kapuőrök" hivatkozási mintái a nemzetközi kémiai folyóiratokban./ = Scientometrics /Amsterdam - Budapest/,1982.1.no. 69-76.p. 14/ COLE, S. - COLE,J. R.: i.m.
