Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
31 - az eljárás csak egy bizonyos kritikus tömeg felett alkalmazható viszonylagos biztonsággal, csak megfelelő statisztikai sokaság megválasztása esetén ad kezelhető információt; - a jelentős, gyorsan közkinccsé váló eredményekre egy idő után éppen közismertségük miatt nem hivatkoznak; - néhány esetben elmarasztaló, negativ hivatkozásról van szó; - a hivatkozási szokások tudományterületenként eltérnek, továbbá az öszszehasonlitásokat lehetetlenné teszi az egyes diszciplinák méretbeli különbözősége ; - a hivatkozásokban gyakran érvényesül a tekintélyelv ; - nehéz kiszűrni a gépi adatfeldolgozás hibáit; - a módszertani cikkeket jellegüknél fogva többször idézik; - az eljárás könnyen bürokratikussá válhat. Mindezekhez hozzáfűzhető még: - a kapott idézetek száma azért sem tükrözheti egy-egy cikk minőségét, mert a gyenge cikkekre is hivatkoznak, a hasonlóan gyenge cikkek szerzői ; - az egyes produktumok csak hosszabb idő elteltével értékelhetőek ezzel az eljárással, hiszen meg kell várni az idéző cikkek megírását, megjelenését ; - ezzel az eljárással csak az információként, ismeretként megjelenő produktumok, sőt azoknak is csak egy része, jelesül a folyóiratcikkek egy halmaza értékelhető. Mindezek fényében érthető, hogy az eljárás "atyja", Garfield is óva int a nyakló nélküli számolgatástól, az eljárás fenntartások és körültekintés nélküli alkalmazásától: "Tisztában kell lennünk az idézetadatoknak, mint a relativ tudományos_ tel jesitmény mértékének korlátaival. Mint minden eljárás, a citátum-analizi s is olyan eredményeket ad, melyek rendkívül érzékenyen jelzik az eljárást alkalmazók felkészültségét, jártasságát. «15/ Fontosabb kérdés azonban az, hogy ezen eljárás segitségével a tudományos produktumokat mely tulajdonságukban ragadhatjuk meg, mit is mér valójában az idézetszámlálás? Garfield szerint egy-egy produktum hatását /impact/, "hasznosságát" /utility/, — hasznosság alatt valamiféle felhasználhatóságot, a közlemények későbbi munkákba való beépíthetőségét értve. Ám az idézetszámlálás önmagában még e felhasználhatóságot is csak közelítően ragadja meg. Garfield is mondja: az idézetszám semmit sem árul el az idézés céljáról, okáról, semmit sem mond a közlemény felhasználhatóságának mibenlétéről, miértjéről. 16/ "Ezeknek a "méréseknek" az eredményei tehát önmagukban nem tekinthetők elégségeseknek cikkek, kutatók vagy folyóiratok minőségi rangsorolására, csak egy szempont szer.inti rangsorolásnak" mondhatók.-'- '/ 15/ GARFIELD,E.: Is citation analysis a legitimate evaluation tool? /Az idézetelemzés-szabályos értékelési eszköz lenne?/ = Scientometrics /Amsterdam - Budapest/,1979.4.no• 373.p. 16/ GARFIELD,E.: i.m. 364.p. 17/ FOLLY,G. - RUF F I.: Egyének és csoportok tudományos tevékenységének idézetelemzési értékelése. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1979.6.no. 683.p.
