Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

31 - az eljárás csak egy bizonyos kritikus tömeg felett alkalmazható vi­szonylagos biztonsággal, csak megfelelő statisztikai sokaság megvá­lasztása esetén ad kezelhető információt; - a jelentős, gyorsan közkinccsé váló eredményekre egy idő után éppen közismertségük miatt nem hivatkoznak; - néhány esetben elmarasztaló, negativ hivatkozásról van szó; - a hivatkozási szokások tudományterületenként eltérnek, továbbá az ösz­szehasonlitásokat lehetetlenné teszi az egyes diszciplinák méretbeli különbözősége ; - a hivatkozásokban gyakran érvényesül a tekintélyelv ; - nehéz kiszűrni a gépi adatfeldolgozás hibáit; - a módszertani cikkeket jellegüknél fogva többször idézik; - az eljárás könnyen bürokratikussá válhat. Mindezekhez hozzáfűzhető még: - a kapott idézetek száma azért sem tükrözheti egy-egy cikk minőségét, mert a gyenge cikkekre is hivatkoznak, a hasonlóan gyenge cikkek szer­zői ; - az egyes produktumok csak hosszabb idő elteltével értékelhetőek ezzel az eljárással, hiszen meg kell várni az idéző cikkek megírását, meg­jelenését ; - ezzel az eljárással csak az információként, ismeretként megjelenő pro­duktumok, sőt azoknak is csak egy része, jelesül a folyóiratcikkek egy halmaza értékelhető. Mindezek fényében érthető, hogy az eljárás "atyja", Garfield is óva int a nyakló nélküli számolgatástól, az eljárás fenntartások és kö­rültekintés nélküli alkalmazásától: "Tisztában kell lennünk az idézet­adatoknak, mint a relativ tudományos_ tel jesitmény mértékének korlátai­val. Mint minden eljárás, a citátum-analizi s is olyan eredményeket ad, melyek rendkívül érzékenyen jelzik az eljárást alkalmazók felkészült­ségét, jártasságát. «15/ Fontosabb kérdés azonban az, hogy ezen eljárás segitségével a tu­dományos produktumokat mely tulajdonságukban ragadhatjuk meg, mit is mér valójában az idézetszámlálás? Garfield szerint egy-egy produktum hatását /impact/, "hasznosságát" /utility/, — hasznosság alatt valami­féle felhasználhatóságot, a közlemények későbbi munkákba való beépíthe­tőségét értve. Ám az idézetszámlálás önmagában még e felhasználhatósá­got is csak közelítően ragadja meg. Garfield is mondja: az idézetszám semmit sem árul el az idézés céljáról, okáról, semmit sem mond a közle­mény felhasználhatóságának mibenlétéről, miértjéről. 16/ "Ezeknek a "mé­réseknek" az eredményei tehát önmagukban nem tekinthetők elégségeseknek cikkek, kutatók vagy folyóiratok minőségi rangsorolására, csak egy szempont szer.inti rangsorolásnak" mondhatók.-'- '/ 15/ GARFIELD,E.: Is citation analysis a legitimate evaluation tool? /Az idézetelemzés-szabályos értékelési eszköz lenne?/ = Sciento­metrics /Amsterdam - Budapest/,1979.4.no• 373.p. 16/ GARFIELD,E.: i.m. 364.p. 17/ FOLLY,G. - RUF F I.: Egyének és csoportok tudományos tevékeny­ségének idézetelemzési értékelése. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1979.6.no. 683.p.

Next

/
Thumbnails
Contents