Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
29 Egy, a szakértői módszer továbbfejlesztésére, egzaktságának viszonylagos növelésére irányuló kisérlet a tudományos produktumokat újdonságuk, ismeretei m ,é leti szerkezetük szerint tartja értékelendőnek.' A szakértő feladata eszeript annak megállapítása, hogy miben áll az értékelendő produktum újdonsága, milyen jellegű /szintű/ ismeretelméleti lépéseket, eredményeket tartalmaz a produktum. Az értékelés elvégzésének módja viszonylag jól meghatározott, igy lehetőség nyilhat egy aránylag egységes elveken nyugvó értékelésre. Ez az eljárás elsősorban az ismeretként megjelenő produktumok mérésére, értékelésére alkalmazható. Gyengéje viszont, hogy az értékelés csupán egyetlen szempont szerint történne, azaz az egzaktságra való törekvésnek a szakértői módszerek viszonylagos komplexitása esnék áldozatul. TUDOMÁNYMETRIAI ELJÁRÁSOK "Mert igy van ez, Uram, Istenem, mérem, mérem, de mit mérek, nem tudom..." ,. . . , /Augustinus/ A tudománymetria kialakulása —elszórt kezdeményezésektől eltekintve— Solla Price 1963-ban megjelent könyvéhez kapcsolható. / Azóta e terület rendkivül népszerűvé vált, önálló folyóirattal rendelkezik, a témával foglalkozó közlemények száma több ezerre tehető. A tudománymetria egyik legkorábban bevezetett mérési eljárása a publikáció-számlálás volt. Meitzer már 1949-ben a publikációk számával mérte a tudósok termékenységét. 9/ A 60-as évektől kezdve pedig bevett szokássá válik az egyének, csoportok tudományos tevékenységének publikáció-számláláson alapuló értékelése. Különböző vizsgálatok, számlálások tömegét végezték el átlagos kutatókra és Nobel-dijasokra egyaránt. Ю/ A publikáció-számlálás diadalmenete viszonylagos egyszerűségének és a korábbi értékelési-mérési eljárásoknál nagyobb egzaktságának volt köszönhető, ám gyenge pontjai is viszonylag hamar világossá váltak. A publikációk puszta száma ugyanis keveset árul el a minőségről, sőt, mennyiségileg is félrevezető lehet, ha ugyanazt a közleményt több folyóiratban publikálják. /Ez utóbbi tekintetében Magyarország a világelsők egyikének kétes értékű cimével dicsekedhet. Bevett szokás ugyanannak a közleménynek magyar- és párhuzamosan idegennyelvü publikálása, de a magyar nyelven történő többszöri megjelentetésre is akad példa./ Az eljárások persze tökéletesednek, a régieket ujak váltják fel. Igy a 7/ MAGYARI BECK I.: Az alkotások rangjának mérése. Kézirat. Bp. I98I. 8/ SOLLÁ PRICE,J.D.: Kis tudomány - nagy tudomány. Bp.1979,Akadémiai Kiadó.- 25I p. 9/ MELTZER,M.: The productivity of social scientists. /Társadalomtudósok termékenysége./ = American Journal, of Sociology /Chicago, 111./,1949.július. 25-29. p. 10/ ZUCKERMAN,H.: Nobel laureates in science: patterns of productivity , collaboration and authorship. /Természettudományos Nobel-dijasok: termelékenységük, együttmüködésük és szerzőségük mintái./ = American Sociological Review /Albany, N.Y./,1967.junius. 391-403. p.
