Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

27 Az "inkommenzurabilitás" matematikai fogalom. Inkommenzurábilis /összemérhetetlen/ "két olyan egyenes szakasz, amelyek hosszúságának hányadosa nem racionális szám. Összemérhetetlen pl. a négyzet oldala és átlója."

1/ Az "inkommenzurabilitás" a görög "aszymmetron" fordításaként terjedt el. A korai görögök a.négyzet átlóját és oldalát nevezték a geometria nyelvén aszymmetronnak, hosszúságúk szerint összemérhetetlennek.

2/ Ezt az elnevezést követve jelent meg a modern tudományfilozófiában az inkommenzurabilitás elmélete. Thomas Kuhn nagy visszhangot kiváltott nézetei szerint a tudomány egyes korszakaiban uralkodó gondolatkörök, paradigmák egymással nem összemérhetőek. S ebből adódik a következtetés: ha összemérhetetlenek, akkor értékelni sem lehet őket, nem állapíthatóak meg ugyanis közös értékelési kritériumok. "Mivel tehát a különböző paradigmák vezérelte normál tudományos tevékenységek konceptuálisán és perceptuálisan is különböznek; és nincs olyan közös neutrális és független empirikus bázis, amelyre mindkettő vonatkoztatható lenne, igy végül is összemérhetetlenek, inkommenzurábilisak; s ezzel értékelésük racionális teoretikus kritériuma is problematikussá válik, minthogy az értékelési módszerek a paradigmához kötöttek; és nincs olyan abszolút mérce, amellyel az egyiket /pl. a későbbit/ jobbnak, fejlettebbnek, igazabbnak Ítélhetnénk."?/ Kuhn e nézetét persze többen is fenntartásokkal fogadták: "Kuhn kritikusai —May Brodbeck és persze Frege nyomán— megkülönböztetik a terminus "referenciáját" és "értelmét"; a terminus egyrészt jelöl valamilyen jelenséget, másrészt kimond valamit róla. Mármost Kuhn tévedése ezek szerint az, hogy összekeveri, illetve azonosítja a kettőt. Pedig az egymást váltó elméletekben a közös terminusoknak csak az értelmük különbözik, a referenciájuk közös. És ez a közösség összefüggést teremt a régi s az uj elmélet között; egyáltalán nem össze nem mérhetők, amint Kuhn tanítja."4/ Az inkommenzurabilitás-elmélet kapcsán számos értelmezés, nézet ismeretes, pro és kontra érvek csatáznak. Számunkra annak kiemelése fontos, hogy az összemérhetetlenséget e gondolatmenet az egymással versengő, alternativ /tehát ugyanazokat a problémákat megoldani kisériő/ elméletek között hangsúlyozza. Nekünk azonban nem ilyen, illetve nem csak ilyen elméletekkel, sőt nem is csak elméletek összemérésével, értékelésével van dolgunk. A bemutatásra kiválasztott módszerek időben esetleg párhuzamos, különböző referenciáju elméletek, produktumok értékelését is célul tűzik ki, noha természetesen a versengő, alternativ produktumok összehasonlítását sem akarják kizárni. 1/ Természettudományi kislexikon. Bp.1971»Akadémiai Kiadó. 858.p. 2/ SZABÓ Á.: A görög matematika kibontakozása. Bp. /1978/,Magvető. 227-228.p. 3/ FEHÉR M.: A tudomány feji ődés kérdőjelei. A tudományos elméletek inkommenzurabilitásának problémája. Bp.1983,Akadémiai Kiadó.37-38.p. 4/ VEKERDI L.: Minerva és a tudományfejlődés, avagy a modern tudományfilozófiák historiográfiai relevanciája, l.r. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1975.2.no. 294.p.