Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Figyelő
60 A kutatási szerződéseket Lengyelországban még nem szabályozta sem a polgári törvénykönyv, sem más előirás. Olyan szerződések ezek, amelyekre a polgári jognak a szerződéses kötelezettségeket érintő általános érvényű előirásait alkalmazzák, vagy a hasonló jellegű szerződésekkel összefüggő olyan előírásokat, amelyek nem ellentétesek e szerződések különleges jellegével. A törvényi szabályozás hiánya nem jelenti azt, hogy a kutatómunkáról szóló szerződések területén nincsenek előírások. A Minisztertanács 1973-ban rendelkezett a kutatási munkák és a főiskolák finanszírozásának elveiről, a tudományos, felsőoktatási és technikaügyi miniszter pedig 1974-ben a kutatási szerződések általános feltételeiről. Ez a rendelet szabályozza az általános szerződési feltételeket, a szerződéskötések gyakorlatát, a felek kötelezettségeit, az elvégzett munkák ellenőrzését. Az egyértelmű jogi szabályozás hiányában kérdés, hogy a kutatási munkák végzéséről szóló szerződés az eredményre irányuló szerződések, vagy a gondos tevékenységet megállapitó szerződések sorába tartozik-e. A szerződéskötés jelenlegi gyakorlata szerint az általános szerződés /vagy az általános megbízás/ alapján a koordinátor megrendeli az együttműködő egységeknél a részletezett feladatok elvégzését, közli a szükséges adatokat a szerződéstervezet elkészítéséhez. A kivitelező a megrendelőt a megrendelés vételétől számított 30 napon belül értesítheti a szerződés elutasításáról. Nem vonatkozik ez azonban a megbízásokra és az olyan helyzetekre, amikor a kutatások elvégzését előzetesen egyeztették és azok jóváhagyott koordinációs terv hatálya alá esnek. A szerződés tervezetét a kivitelező a megrendelés vételétől számított 45 napon belül készíti el. A megrendelő a szerződést 14 napon belül aláírja, vagy jegyzőkönyvet készit az eltérésekről. A viták azonban nem késleltethetik a munka megkezdését. A szerződésben meg kell állapítani a kutatási munkák körét és feltételeit, a munka egészének elvégzési határidejét, az átvétel és az elszámolás határidejét, a kivitelező díjazását, a munka befejezésének formáját és hasznosításának módjait, a munkamenet ellenőrzésének módját, szabadalmakkal kapcsolatos jogok kérdéseit. — WISNIEWSKI,A.: Umouy о prace naukowo-badawcze. /А tudományos-kutatási munkák, végzéséről szóló szerződések./ = Przegl^d Organizacji /Warszawa/,1981.11-12.no. 484—486.p. Adatok az indiai tudományos kutatásról A tudomány és technika fontosságát India már függetlenségének elnyerése előtt felismerte. 1939-ben az indiai kongresszus Országos Tervező Bizottságot szervezett az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terveinek kialakítására. 1947 előtt a tudományos és műszaki potenciál szűkös lehetőségekkel rendelkezett. Az egyetemek kutatási felszerelése hiányos volt; az iparban szinte nem végeztek kutatást, csupán néhány magánintézet működött.
