Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Szemle
15 Különbözhetnek a fejlett országok társadalmi rendszerei ; eleve más megítélés alá esik a szocialista vagy a kapitalista kutatásirányitási modell. Különböző az országok területe és népessége, és ez kihat a tudományos "establishment" nagyságára. Nagy a különbség az egyes fejlett országok nemzeti jövedelme /GNP, GDP/ és az egy főre jutó nemzeti jövedelem mértékében. Ha alacsony az egy főre jutó nemzeti jövedelem, akkor is a viszonylag nagy volumenű nemzeti jövedelemből többet lehet kihasítani a tudományos költségvetésre /pl. India/, mint az aránylag magas egy főre jutó nemzeti jövedelem mellett a viszonylag kisebb nemzeti jövedelemből. Ez a kutatás finanszírozására meghatározó hatással van. Befolyásolja a tudományos mechanizmust, hogy van-e jelentős létszámú nemzetiség egy országban /pl. Szovjetunió, Belgium/, az államrendszer szövet ségi formáju-e /pl. Szovjetunió, NSZK, .Csehszlovákia, Svájc/, vagy egységes központi irányítás alatt áll-e. Ennek következményei részben tartalmilag /nemzeti nyelv és kultura/, részben szervezetileg /szövetségi akadémiák, elkülönült költségvetési keretek stb./ jelentkeznek. Erőteljesen befolyásolja a tudománypolitikát és irányítási rendszerét az ország külpolitikai szövetségi rendszere és a regionális szövetségekbe /KGST, Közös Piac/ való tartozása, ami egyértelműen orientálja az ország nemzetközi munkamegosztásának irányát. r Valamely ország tudományának irányítását és mechanizmusát alakítja a stabilitásra való hajlam, illetve a változókészség. Például Nyugat-Európában és elsősorban Angliában a változó kormányzatok minden esetben alapvető változásokat hoztak a kutatás irányításában. Alapvető az egyes országok gazdaságirányítási rendszere között az a különbség, hogy a tervezés milyen módszerét /centralizált vagy decentralizált/ fogadják el, illetve liberális alapon-a "laissezfaire"-elvet vallják, és elutasítják a tervezést. Ez a különbség egyáltalán nem különíti el a szocialista és tőkés országokat, mert egyre több tőkés ország alkalmazza a decentralizált tervezés elvét, vagy "szemérmesen", nem bevallva a tervezés szükségességét tart lényegében a tervszerűség felé. Az ország kutatáspolitikája szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy tengerparti , vagy kontinentális országról van-e szó, mert a kutatás tematikai meghatározásában e körülmény folytán jelentős különbségek keletkeznek. A TUDOMÁNYOS ÉLET KÜLÖNBSÉGEI Az egyes fejlett országok között jelentős különbségek lehetnek szűken csak a tudomány szféráját tekintve is:
