Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Szemle
14Az egyik téves értékelési módszer nem tesz különbséget az i г á nyitás hatékonysága és a kutatás hatékonysága között, jóllehet két teljesen különböző dologról van szó, és az előbbi a "külső" hatékonyság /mennyire felel meg egy rendszer az eléje kitűzött céloknak/ értékelési kategóriájába, a második pedig a "belső" hatékonysági /milyen gazdasági hatásfokkal folyik a kutatás/ vizsgálatok körébe esik. Szinte általánossá vált az az értékelési mód, amely az országok tudománypolitikájának egyik mértékévé teszi azt, hogy az illető ország nemzeti jövedelmének /GNP vagy GDP X/ mekkora százalékát forditja a K+F-re. Ez a mutató valamelyest kifejezi az ország teherbiró képességét /ezt sem egész pontosan/, de ennél többet semmi esetre sem. Köztudomásu, hogy az 1960-as években a két legdinamikusabban fejlődő ország az NSZK és Japán volt, holott általában a GNP 1 %-át vagy annál kevesebbet forditották kutatásra, mig más országok /szocialisták és nem szocialisták/ 2-3 %-ot is szenteltek a tudománynak, különösebb vagy hasonlóan kiugró gazdasági eredmény nélkül. Ugyanilyen kevéssé fogadható el összehasonlító értékelésben az a mutató, hogy valamely ország egy kutatójára hány lakos jut Ez a mutató ugyanis nem fejez ki minőséget és erősen ingadozhat /pl. az USA Apolló-programjának csökkentése után/ anélkül, hogy összefüggne a kutatás gazdasági eredményességével. A különböző országok irányitási rendszereinek összehasonlításánál zavaró az a körülmény, hogy nem mindig állapitható meg, az irányitás ki zárólag a K+F folyamatra, vagy a teljes innovációs láncra vonatkozik-e. A szakirodalom általában a K+F folyamat irá nyitását tárgyalja, és a kutatás eredményére csak sok áttételen keresztül közvetitő megállapításokat tud tenni. Végül igen lényeges, hogy a tudományos és műszaki irányitás rendszere nem vizsgálható eredményesen önmagában /sem csak a K+F folyamatra vonatkozóan, sem a teljes innovációs láncra vonatkozóan/ gazdasági környezetének és hátterének ismerete nélkül. Ezek nélkül ugyanis nem dönthető el, hogy milyen célokat, milyen eredménnyel szolgál a tudomány és a technika az adott országban. AZ ORSZÁGOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Az értékelési "téveszméktől" eltekintve, az általános irányitási modell egyéb okokból sem eléggé informativ. Az okok egy része az országok, más része pedig a tudományos mechanizmusok különbözőségében rejlik: Az egyes fejlett országok között —tudománypolitikai szempontbóllényeges különbségek figyelhetők meg. x/ GNP GDP = Gross National Product össztermék. = Gross Domestic Product - bruttó nemzeti termék, nemzeti - bruttó hazai termék.
