Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Bibliográfia

BIBLIOGRÁFIA SZAKIRODALMI ISMERTETÉSEK Bibliográfiai rovatunk első részében rövid szakirodalmi ismertetésekkel hivjuk fel olvasóink figyelmét a nemzetközi irodalom olyan újdonságaira, amelyeknek jelentősége nem tűnnék fel pusztán bibliográfiai adataik közlése révén. BEHRMAN,D.: Science and technology in development. A UNESCO approach. Paris,1979.UNESCO. 10 p. Tudomány és technika a fejlesztésben: az UNESCO állásfoglalása. д Behrman röviden összefoglalja, hogyan segitették elő a fejlődést az UNESCO tudományos és műszaki programjai. Nem foglalkozik a fejlett ipari országok intézményeivel, hanem azokkal az utakkal-módokkal, melyekkel az UNESCO a fejlődő országok tudományos és műszaki problémáit kivánta megoldani. Az UNESCO rendelkezésére álló összegek nem korlátlanok, éppen ezért egyes intézmények, programok támogatásában sokszor csak a kezdő lökést adja meg. Egyre inkább azt a politikát követi, hogy előnyben részesiti az erős helyi gyökerekkel rendelkező vállalkozásokat a költséges presztizs megoldásokkal szemben. A szerző az egyes projektumok leirásakor nagy súlyt helyez a tervezetek hátte rének bemutatására, és kifejti, milyen hatást gyakoroltak e projektumok a munkát végző emberek gondolkodására . Az UNESCO nem létesitett saját kutatóintézeteket, de támogatta a fejlődő országok problémáival foglalkozó intézeteket. Rendkivül sokat áldozott a földrengéskutatásr a , hatékony volt a száraz, terméketlen földterületek fel j avitás á r a irányuló programja, az óceánkutatás finanszírozása. A tudomány és technika alkalmazása óriási változásokat idéz elő a fejlődő országokban. E változásokat azonban irányitani kell. Az UNESCO ebben is aktiv szerepet vállalt azzal, hogy segitséget nyújt az országos tudományos és műszaki politikák kialakításához. Számtalan felmérést, tanulmányt dolgozott ki, határozatokat hozott, nomenklatúrákat készitett; utmutatást adott a tudományos és műszaki döntéshozó szervek felállításához. A szerző végül bemutat két jól funkcionáló, UNESCO segitséggel működő intézetet: az egyiptomi Alexandriai Egyetem Kutató Központját és a bangalori /India/ Országos Repülésügyi Intézetet. Az UNESCO nem vállalja magára a fejlődő-országok tudósainak képzését, hanem segitséget nyújt a már dolgozó tudósoknak. Egyik legrégibb eszköze ennek a nemzetközi posztgraduális tanfolyamok szervezése a tagországok egyetemein és kutatóintézeteiben, vagy a nemzeti intézetek bevonása a regionális kooperációba a tudóscsere elősegitése végett. Egyetemi és főiskolai hallgatók élet- és munkakörülményei. Szerk. Sipos I.né. Bp. I98I,Felsőokt.Pedag.Kut.közp. 459 p. /Tanulmányok a felsőoktatás köréből./ A sikeres felvételi vizsgát tett egyetemi hallgatók és főiskolások nagyobb része lelkesedéssel lép be a választott felsőoktatási intézménybe azzal 62