Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
1. szám - Bibliográfia
a reménnyel, hogy néhány év alatt elsajátítja a szükséges szakismereteket és készségeket, felkészül a társadalomba való beilleszkedés problémáinak megoldására. Sok hallgató kezdeti lelkesedése azonban lanyhul, sőt a pálya iránti érdeklődése is megcsappan, s magatartása közömbössé válik. A pályakezdő fiatalok 2-3 éves munkavégzés után már meg tudják fogalmazni, hogy intézményük oktató-nevelő munkájának mi volt a hiányossága szakmai és emberi szempontból. E visszajelzések nagy jelentőségűek, de még nagyobb figyelmet kell fordítani az egyetemi élet alatt felvetődő problémákra, gyökereik feltárására. Erre vállalkozott a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont 1973/197 i í-es követéses vizs g á 1 a t a , mely főleg az egyetemi tanulmányok kezdetén jelentkező beilleszkedési problémák feltárására irányult. A kötet a vizsgálatra támaszkodó tanulmányokat tartalmazza; megvilágítja az egyetemi és főiskolai hallgatók családi állapotát, lakás- és anyagi helyzetét, a tanulási feltételeket, eredményeket és szokásokat, a szabad idő eltöltésének néhány problémáját, az oktató-hallgató kapcsolat kérdését. A melléklet közli a felmérés folyamán felhasznált kérdőiveket. Európai műszaki egyetemek és főiskolák szakosítási rendje. 9. Norvégia-Svédország. Összeáll. Szalai P. Bp.198l.BME Közp.Kvtára. 417 p. A skandináv országok felsőoktatási reformtörekvései az intézményrendszer és az oktatás átszervezésére, az egyes intézmények közötti kapcsolatok kiépítésére irányulnak. Norvégiában az 1974-ben megjelent felsőoktatási Fehér Könyv a következő oktatásfejlesztési alapelveket fejtette ki: a felsőoktatási intézmények feladata nemcsak az ismeretek átadása és megújítása, hanem az emberi személyiség fejlesztése; a nemek, a társadalmi csoportok, az ország egyes vidékei közötti egyenlőség fejlesztése; a nemzetközi együttműködés előmozdítása. A társadalom fejlesztésében részt kell vennie az összes társadalmi intézménynek, igy a felsőoktatásnak is. Az oktatási kérdések vitáiba be kell vonni a társadalmi szervek képviselőit, a felsőoktatást hozzáférhetővé kell tenni, a felsőoktatási rendszert át kell szervezni, ki kell alakítani a körzeti főiskolai hálózatot. A hallgatói létszámot a nyolcvanas évek folyamán évenként 3-4 %-k.al kell emelni, szabad férőhelyeket elsősorban a szakmai orientáltságú képzést adó körzeti iskolákor, kell biztosítani. A felvételek során figyelembe kell venni a jelentkezők szakmai gyakorlatát; az oktatást és kutatást szorosabban össze kell kapcsolni a hallgatók szakmai problémáival. Svédországban rendkívül jelentős volt az U68 elnevezésű felsőoktatási bizottság reformjavaslata. E bizottság 1968-tól 1974-ig működött, a svéd parlament a bizottság javaslatait megfontolva 1975-ben és 1977-ben döntéseket hozott, melyek kihatnak a nyolcvanas évek, oktatáspolitikájára. A parlament határozatai a komprehenz i V felsőoktatási rendszer megvalósítását tűzték ki célul. Ez azt jelenti, hogy az egyetemi felvételre nem jogosító középiskola utáni tanfolyamok is felsőoktatási státust nyertek, s lehetővé teszik uj, rugalmas programok kialakítását és összekapcsolását az egyetemi oktatással. Változások állnak be az intézmények vezetésében is. A szakembereket bevonják a felsőoktatás vezető és tervező testületeibe. Az oktatásnak két formája alakul ki: 1. általános tanulmányi programok; 2. önálló kurzusok és helyi tanulmányi programok. Az általános tanulmányi programokat a parlament határozza meg, a kurzusokról az egyes főiskolák döntenek. Az általános tanulmányi programok a következő területeken lesznek kötelezők: a/ műszaki oktatás; b/ adminisztrációs, gazdasági és társadalmi szolgáltatási szakmákra való képzés; с/ orvos- és ápolóképzés; d/ tanárképzés; e/ kulturális és tájékoztatási szakmákra való képzés. Az alsó évfolyamokon ezzel a hagyományos főiskola-kar-tanszék tipusu struktura teljesen megszűnik, a posztgraduális oktatás és kutatás szintjén a hagyományos szerkezet azonban továbbra is fennmarad. 63
