Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

dolgozta a korreszpondenciák függvényanalizisét. Ennek alapján mennyiségileg, egyetlen gráf segitségével lehet kifejezni olyan viszonyokat, öszszefiiggéseket, amelyek egyébként a valóságban áttekinthetetlen és a megfigyelésre alkalmatlan formában jelentkeznek. Ezt a módszert alkalmazta a CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique Országos Tudományos Kutatási Központ/ két munkatársa a Nobel-dijak megoszlásának vizsgálatára. A vizsgálat tárgyát 528 Nobel-dij alkotta, amelyeket 1901 és 1980 között osztottak ki. A függvényanalizis paraméterei a tudományszak és a nemzetiség vol tak. Az adatok felvételénél szembetűnő különbségekre figyeltek fel: összesen 13 állam képviselői kaptak több mint 5 Nobel-dijat a vizsgált periódusban, nevezetesen az 528 dijból 432-t A maradék 96 Nobel-dij az előzőhöz viszo nyitva rendkivül nagyszámú ország, öszszesen 36 között oszlik meg. Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha azt vizsgálják, hány Nobel-dijjal rendelkezik a hét listavezető állam: Egyesült Államok: 155 Nagy-Britannia: 75, NSZK: 60, Franciaország: 42, Svédország 23, Szovjetunió: 16, Svájc: 14. 1.ábra Az adatok alapján elkészitett gráf kimutatja, hogy a Nobel-dijak a tudományszakok és a nemzetiség alapján végzett kombinált vizsgálat során három jól elkülöníthető csoportra oszlottak. Vannak országok, melyeknél a tudományos dijak dominálnak: Ausztria, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK. A második csoportot az irodalmi Nobel-dijakkal rendel-