Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

Tudomány és technika Mexikóban A tudományos-műszaki fejlesztés központi irányitó szer­ve Mexikóban az 1970-ben létesült Orszá­gos Tudományos és Műszaki Tanács /Con­sejo Nációnál de la Ciencia y Tecnologia - CONACYT/. A Tanács támogatja a tudományos kutatást és fejlesztést, a kor­mány legfőbb tanácsadója a tudománypolitika kialakításában, kapcso­latot tart a magánvállala­tokkal, az állami egyetemekkel. A Tanács működése kezdetén kidolgo­zott úgynevezett kutatási irány ­programokat , amelyek a mexi­kói gazdaság prioritást élvező területei­re irányultak /élelmiszeripar, ásványi és tengeri források felhasználása, mete­orológia, ökológia, egészségügy oktatás­ügy, mezőgazdaság/. Ezzel kapcsolatban igen nagy figyelmet fordított a szakember­képzésre, a továbbképzésre: működése óta 11 500 ösztöndijat irt ki egyetemi okta­tók és kutatók részére, főképpen a gép­ipar és a társadalomtudományok területén. A Tanács felmérést vég­zett a mexikói tudományos kutatóbázis ösz­szetételéről, és megállapította, hogy 1978-ban K+F-fel összesen 13 330 személy foglalkozott, köztük 3 055 doktori foko­zatú és 5 56O egyetemi végzettségű. A tu­dományos szakemberellátásról alkotott képhez tartozik az is, hogy 1978-ban ösz­szesen 866 külföldi kutató és szakember dolgozott Mexikóban, közülük 329 az eg­zakt- és természettudományok, 235 a tár­sadalomtudományok területén, 138 a gép­iparban, 59 3 mezőgazdaságban, a többi egyéb ágazatban. 1970-ben a K+F ráfordí­tások а ВNT 0,1 %-át tették, 1978­ban ez az arány 0,2 %-ra nőtt. A 10 000 lakosra jutó kutatók száma Mexikóban 1,6, mig Argentínában 2,8, az Egyesült Álla­mokban 25,9 és a Szovjetunióban 52,7 /1974.évi adat/. A tudományos informáci­ó к terjesztésére a Tanács felhasznál­ja a sajtót, a rádiót és a televíziót, kéthavonta megjelenteti a Ciencia y De­sarrollo /Tudomány és Fejlesztés/ cimü folyóiratot. Saját adatbank szolgálattal rendelkezik, amelyhez 80 terminál tarto­zik, s a világ 150 adatbankjával áll kap­csolatban, hogy bibliográfiai és statisz­tikai adatokkal ellássa a hazai kutató­kat. 1976-ban újrafogalmazták Mexikó gazdasági céljait és prioritásait, a Ta­nács kidolgozta a tudományos és műszaki fejlesztés országos prog­ramj ának irányelveit az 1978­1982. évekre. Az ötéves terv elsődleges feladatai között szerepel az energiaforrások kihasználása, az önellá­tás az élelmiszergyártásban, az egészség­ügyi ellátás színvonalának emelése, és a munkanélküliség megszüntetése. A tudomá­nyos kutatás és a fejlesztés területén a következő prioritásokat szabták meg: - alapkutatás /fizikai, kémiai, ma­tematikai, biológiai/, - alkalmazott kutatás /élelmiszer­ipari, mező- és erdőgazdasági, egészségügyi, ökológiai, meteoro­lógiai, társadalomtudományos, űr­kutatási stb./, - fejlesztése/mezőgazdasági gép­gyártás, vegyipar, elektronika, járműipar, gyógyszergyártás, vas­kohászat, textilipar stb./. A legfontosabbnak talált kilenc ága­zat közül első helyen áll — s a legnagyobb anyagi támogatást élvezi— az ipar, utána következik az erdő- és mezőgazdaság, va­lamint az állattenyésztés. A tudományos káderután­pótlás érdekében a Tanács 17 000 ösztöndijat irt ki az ipar, az energetika, az alapkutatás, az erdő- és mezőgazdaság, az állattenyésztés és az egészségügy ré­szére . - Rizení vedeckotechnického roz­voje V Mexiku. /А tudományos-tech­nikai haladás irányítása Mexikó­ban./ = P^e dpoklady Rozvoje Vëdy a Techniky /Praha/, i98O.lO.no. 3O­Nobel-dijasok és v á ­rományo sok I96Á-ben Jean-Paul Benzecri a klasszikus statisztikából kiindulva ki­56

Next

/
Thumbnails
Contents