Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

zeli mintavásár alkalmából, és ennek során Speiser, a Brown-Boveri konszern kutatási vezetője a multinacionális kutatást svájci sajátosságnak minősitette. Az a decentralizáció, amelyben egyes vállalatok kutatásának több mint fele külföldön zajlik, másutt csak nagyon ritkán található meg. Kutatáspolitikai különlegesség Svájcban az is, hogy az állam mindössze 20 %-ot fedez az országos K+F kiadásokból. A főiskolák és az ipar partnerkapcsolatának követendő példájaként emiitették az óraipari elektronikus központ, az óraipari kutatólaboratórium, a zürichi és lausanne-i műegyetem, valamint a neuchateli egyetem mikrotechnikai intézetének kapcsolatát. 1978-ban Neuchatelben távlati mikrotech— nikai programok megvalósitására alapitványt létesitettek, melyben a szövetségi köztársaság, 10 kanton, 3 óraiparral rendelkező város és kb. 50 magáncég vesz részt. Speciálisan fej lesztéspolitikai orientáltságú a Swiss Industrial Development Institute /Svájci Iparfejlesztési Intézet/, mely a magángazdaság, az oktatás és a hatóságok együttműködésére támaszkodik és azt a célt tűzi ki, hogy Svájc szakembereket és középkádereket képezzen Afrikában, Közép- és Távolkeleten, Dél-Amerikában. Sokszorosan megerősitett tapasztalat, hogy a fejlődő országok a középszintű szakembereket a helyszinen, a műszaki és vállalati vezetőket az ipari államokban kivánják képeztetni . A multinacionális vegyipar i kutatásról a Ciba-Geigy konszern egyik vezetője számolt be. A konszern kutatási kiadásainak felét saját kutatóközpontjaiban használja föl speciális témák kutatására, a külföldi laboratóriumokban főként gyártmányorientált fejlesztést végeztet. — Multinationale Forschung als schweizerische Spezialität. /А multinacionális kutatás Svájc specialitása./ = Neue Zürcher Zeitung, I98I.máj.5. 13.p. Az Európai Tudományos Alapitvány Az ESF /European Science Foundation - Európai Tudományos Alapitvány/ megalapitására 1974-ben került sor, de már 1972-től kezdődően több nyugat-európai konferencián jutott egyértelműen kifejezésre egy európaközi tudományos szervezet létrehozásának igénye. 1972-ben a skandináv országok kezdeményezésére a dániai Aarhusban tartottak nemzetközi értekezletet, amelyen a tudományos kutatás európai koordinációjáról tárgyaltak. Ezt ugyanabban az évben hasonló tárgyú konferencia követte Londonban a Royal Society, majd 1973-ban Münchenben a Max-Planck-Gesellschaft szervezésében. 1973-ban meg is született a döntés:, a franciaországi Gif-sur-Yvette-ben a CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique - Országos Tudományos Kutatási Központ/ által kezdeményezett nemzetközi konferencián jóváhagyták az ESF létrehozásának tervét, és megállapodtak abban, hogy az ESF székhelye Strasbourgban lesz. Hivatalosan 1974.november 18-án született meg Strasbourgban az ESF; alapszabályzatát 15 tagország 42 tudományos akadémiája vagy kutatási tanácsa hagyta jóvá. Az alapszabály kimondja, hogy az ESF nemzetközi, nem profit célú és nem kormány szervezet, amelynek főbb funkciói a következők: - a tudományos együttműködés kibontakoztatása az alapkutatás területén; - a tudományos kutatók mobilitásának elősegitése; - a tudományos információk és ötletek szabad áramoltatása ; - az alapkutatások összehangolása a tagállamok között ; - a már meglévő kutatási bázisok összehangolt kihasználásának megkönnyítése; - együttműködés a nagy fontosságú célprogramok kidolgozásában és végrehajtásában; - együttműködés a költséges specializált szolgáltatások nyújtásában; -szubvenciók nyújtása az összehangolt akciók és az együttműködési programok finanszírozására . Az ESF tagságát nemzeti akadémiák és kutatási tanácsok alkotják, amelyek maradéktalanul képviseltetik magukat az ESF évenként megtartott közgyűlésén. A közgyűlésen kerül 53