Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

zeli mintavásár alkalmából, és ennek so­rán Speiser, a Brown-Boveri konszern kutatási vezetője a multinacio­nális kutatást svájci sajátosságnak minő­sitette. Az a decentralizá­ció, amelyben egyes vállalatok kuta­tásának több mint fele külföldön zajlik, másutt csak nagyon ritkán található meg. Kutatáspolitikai különlegesség Svájcban az is, hogy az állam mindössze 20 %-ot fedez az országos K+F kiadások­ból. A főiskolák és az ipar partnerkapcsolatának követendő példájaként emiitették az óraipari elekt­ronikus központ, az óraipari kutatólabo­ratórium, a zürichi és lausanne-i műegye­tem, valamint a neuchateli egyetem mik­rotechnikai intézetének kapcsolatát. 1978-ban Neuchatelben távlati mikrotech— nikai programok megvalósitására alapit­ványt létesitettek, melyben a szövetségi köztársaság, 10 kanton, 3 óraiparral ren­delkező város és kb. 50 magáncég vesz részt. Speciálisan fej lesztés­politikai orientáltságú a Swiss Industrial Development Institute /Svájci Iparfejlesztési Intézet/, mely a magán­gazdaság, az oktatás és a hatóságok együtt­működésére támaszkodik és azt a célt tű­zi ki, hogy Svájc szakembereket és közép­kádereket képezzen Afrikában, Közép- és Távolkeleten, Dél-Amerikában. Sokszorosan megerősitett tapasztalat, hogy a fejlődő országok a középszintű szakembereket a helyszinen, a műszaki és vállalati veze­tőket az ipari államokban kivánják képez­tetni . A multinacionális vegyipa­r i kutatásról a Ciba-Geigy konszern egyik vezetője számolt be. A konszern ku­tatási kiadásainak felét saját kutatóköz­pontjaiban használja föl speciális témák kutatására, a külföldi laboratóriumokban főként gyártmányorientált fejlesztést vé­geztet. — Multinationale Forschung als schweizerische Spezialität. /А multinacionális kutatás Svájc spe­cialitása./ = Neue Zürcher Zeitung, I98I.máj.5. 13.p. Az Európai Tudományos Alapitvány Az ESF /European Science Foundation - Európai Tudományos Alapitvány/ megala­pitására 1974-ben került sor, de már 1972-től kezdődően több nyugat-európai konferencián jutott egyértelműen kifeje­zésre egy európaközi tudományos szervezet létrehozásának igénye. 1972-ben a skandi­náv országok kezdeményezésére a dániai Aarhusban tartottak nemzetközi értekezle­tet, amelyen a tudományos kutatás európai koordinációjáról tárgyaltak. Ezt ugyan­abban az évben hasonló tárgyú konferencia követte Londonban a Royal Society, majd 1973-ban Münchenben a Max-Planck-Gesell­schaft szervezésében. 1973-ban meg is született a döntés:, a franciaországi Gif-sur-Yvette-ben a CNRS /Centre Natio­nal de la Recherche Scientifique - Orszá­gos Tudományos Kutatási Központ/ által kezdeményezett nemzetközi konferencián jóváhagyták az ESF létrehozásának tervét, és megállapodtak abban, hogy az ESF szék­helye Strasbourgban lesz. Hivatalosan 1974.november 18-án szü­letett meg Strasbourgban az ESF; alapsza­bályzatát 15 tagország 42 tudományos aka­démiája vagy kutatási tanácsa hagyta jóvá. Az alapszabály kimondja, hogy az ESF nemzetközi, nem profit célú és nem kormány szervezet, amelynek főbb funkciói a következők: - a tudományos együttműködés kibon­takoztatása az alapku­tatás területén; - a tudományos kutatók mobi­litásának elősegitése; - a tudományos informá­ciók és ötletek szabad ára­moltatása ; - az alapkutatások össze­hangolása a tagállamok között ; - a már meglévő kutatási bá­zisok összehangolt kihasz­nálásának megkönnyítése; - együttműködés a nagy fontosságú célprogramok kidol­gozásában és végrehajtásában; - együttműködés a költséges speci­alizált szolgáltatá­sok nyújtásában; -szubvenciók nyújtá­sa az összehangolt akciók és az együttműködési programok finan­szírozására . Az ESF tagságát nemzeti akadémiák és kutatási tanácsok alkotják, amelyek maradéktalanul képviseltetik ma­gukat az ESF évenként megtartott köz­gyűlésén. A közgyűlésen kerül 53

Next

/
Thumbnails
Contents