Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
1. szám - Figyelő
sor a választásokra, itt hagyják jóvá a költségvetést, az uj bizottságok megalakítását, itt határozzák meg a szervezet általános tudományos politikáját. Az ESF Választó Bizottsága /electoral commission/ kijelöli azokat a személyeket, akiket különböző tisztségekre javasolnak. A Végrehajtó Tanács' /executive council/ az elnökből, az alelnökből és 18 bizottsági tagból áll. A konkrét tudományos feladatok kivitelezésére összetett és rugalmas rendszert próbáltak kidolgozni. A munkacsoportok arról készítenek elemző tanulmányokat, hogy milyen kutatási témákkal érdemes foglalkozni az ESF keretein belül. A Végrehajtó Tanács által elfogadott kutatási témákkal kapcsolatos teendők elvégzésére ad hoc bizott ságokat hoznak létre, amelyek rendszerint két éven belül teljesitik feladatukat. Hat állandó bizottság is működik az ESF-ben, amelyek mandátumait öt évenként ujitják meg. Az állandó bizottságok közül kettő már az ESF létrehozása előtt is működött /akkor még más szervezeti formában/: az EMRC /European Medical Research Councils - Európai Orvostudományi Kutatási Tanácsok/ és az ESRC /European Science Research Council — Európai Tudományos Kutatási Tanács/. A többi négy állandó bizottság a humán tudományok, a társadalomtudományok, a csillagászat és az űrkutatás területén működik. Az ESF rugalmas működését biztosítják az úgynevezett járulékos tevéke nység /additional activity/ keretében megvalósított feladatok. Ezt külön költségvetés finanszírozza, amelynek terheit csak az adott programban résztvevő országoknak kell viselnie. Egyébként az általános költségvetéshez természetesen minden tagállam hozzá-járul, nemzeti jövedelmének megfelelő arányban. A költségvetést és a hozzájárulást a közgyűlés ötévenként felülvizsgálja. Az ESF folyamatos ügyeinek intézése szempontjából a főtitkár feladatköre a legjelentősebb, aki jelenleg egy 12 tagu, állandó titkárság élén áll. A főtitkárt 5 évenként újraválasztják. Az ESF tagságának bázisát a ny ugat-európai államok alkotják, de a Közös Piac tagországain kivüli államok is résztvehetnek benne. Jelenleg 16 tagállama van /Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, NagyBritannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, Törökország és Jugoszlávia/, melyek 48 szervezettel képviseltetik magukat. Az ESF aktiv nemzetköz i politikát kiván kialakítani, szoros kapcsolatok kiépítésére törekszik mind az Egyesült Államok tudományos intézményeivel, mind a SZUTA-vai, illetve más szocialista országok tudományos akadémiáival . — GOORMAGHTIGH , J.: La Fondation Européenne de la Science. /Az Európai Tudományos Alapítvány./ = Annuaire Européen - European Yearbook /The Hague etc./,1981.71-94. p. S.Gy . A Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa A huszadik századra jellemző az erősödő nemzetközi együttműködés, s ennek következtében a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek elszaporodása. Jelenleg mintegy háromszáz kormányszintű és háromezer nem kormányszintű szervezet működik a világon. A kormányszintű szervezetek olyan kormányközi intézmények, amelyek legalább három ország által megkötött nemzetközi egyezményen alapulnak. Nemzetközi tevékenység azonban nemcsak államok, hanem csoportok között is lehetséges - ebből alakulnak ki a nem kormányszintű nemzetközi szervezetek. A nem kormányszintű szervezetekben a résztvevők nemzetközi szinten cserélnek ismereteket, tevékenykednek és védik érdekeiket. Ilyen szervezet a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa /International Council of Science Unions - I С SU/ is. Az ICSU 1919-ben jött létre, majd 1931-ben átszervezték ugy, hogy minden ország részére hozzáférhetővé váljék. Fő feladata a nemzetközi tudományos szervezetek tevékenységének támogatása, az ICSU tagok tevékenységének koordinálása. Támogatja a nemzeti 54
