Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Bibliográfia

figyelmet a matematikai statisztika gondolkodásmódjára, a módszerek lényegére, céljára és felhasználási lehetőségeire. A módszerek részletes és közérthető ismertetésével azt a célt kivánja elérni, hogy a kisérletes természettudományi kutatásban dolgozók mind nagyobb biztonsággal és hozzáértéssel fordulhassanak a matematikai statisztikához és ezzel növeljék tevékenységük eredményességét. Az alkalmazással foglalkozó statisztikusok számára sem érdektelen a tanulmány, mert rámutat, hogy bizonyos alkalmazási területeken mikor, miért és hogyan alkalmazhatók bizonyos módszerek, és ezzel elősegíti a természettudósok és a statisztikusok közötti jobb megértést, lehetőséget nyújt a sikeresebb együttműködésre . kutatástechnológiai szempontok figyelembevételére. A mikroszámítógépek a kisérletes természettudományi kutatáson kivül sikerrel alkalmazhatók bizonyos társadalomtudományi kutatásokban is /nyelvi modellek, képi vagy jelrendszerek/. A tanulmány célja a kutatók és technikusok elméleti felkészítése a mikroelektronikai eszközök használatára, érzelmi ráhangolása az uj tipusu munkamódszerek elfogadására. A szerző nem tankönyvet szándékozott irni, hanem átfogó képet nyújt a mikroprocesszorokról, mikroszámítógépekről, ösztönöz használatukra és gyakorlati tanácsokat ad, több mint 200 tételes angol-német szakszótárat, terjedelmes irodalomjegyzéket közöl. MEILING,

W. : Mikroprozessor - Mikrorechner. Funktion und Anwendung. Berlin,

1978,Akademie Verl. 203 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 5. Heft./ Mikroprocesszor, mikroszámítógép. Funkciója és alkalmazása. A mikroelektronika a tudományos-műszaki haladás lényeges eleme, mely uj távlatokat nyit meg, mentesiti az embert az ismétlődő irányitási, ellenőrzési feladatok elvégzése alól, ugyanakkor csökkenti az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges időt, a nyersanyagköltségeket, és iparági szinten struktúraváltáshoz is vezet. A természettudományi, orvosi és műszaki alap- és alkalmazott kutatási laboratóriumokban a mikroelektronika megváltoztatja a méréstechnikát; a tudósokat és a tudományos-műszaki munkatársakat felmenti a rutintevékenységek végzése alól; fokozza a mérések pontosságát, gyorsaságát. A kisérletes kutatásban az automatizálás és ésszerűsítés jelentős eredményekkel járhat: a tudományos munkafolyamatok gondos megszervezése fokozza az előkészítő szakaszok fontosságát és növeli a várható eredmény értékét. A programozható építőelemek és mikroelektronikai műszerek használata /akár tudományos műszerekbe integráltak, akár önálló mikroszámítógépként szerepelnek/ rákényszeríti a kutatókat a BONITZ,M.: Wissenschaftliche Forschung und wissenschaftliche Information. Berlin

,1979,Akademie Verl. 199 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 6.Heft./ Tudományos kutatás és tudományos információ. A sorozat gyakorlat- és használatközpontú szemléletére jellemző módon a tudományos kutatás és a tudományos információ kapcsolatával foglalkozó tanulmányt nem informatikus, hanem gyakorló m a g fizikus irta. A tudományos kutatás elképzelhetetlen tudományos információ nélkül; a tudományos információk cseréje a tudományos komminikáció rendszerében zajlik. Az utóbbi évtizedekben a tudományos kommunikáció rendszere nem tud lépést tartani a tudomány fejlődésével — ezt a jelenséget szokás információs vál ságként emlegetni. Az információ válsága kihat magára a tudományra, de az egyes tudósokra is. A tudós konfliktushelyzetbe kerül, mert képtelen a szükséges információmennyiséget beszerezni, feldolgozni. A tudomány és a technika eredményei nem tudnak tökéletesen kibontakozni, mert a tudományos információ gyorsan növekvő állományából csak egy csekély, relative csökkenő rész kerül alkalmazásra. A kutatástechnológiának ezért vált döntő problémájává a tudományos információ és a tudományos kutatás ö s z szehangolása. A tudományos információs tevékenység fokozatosan önál518-