Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Bibliográfia

lósul, mind szervezetileg, mind tudományos önfejlődését tekintve. A szerző elsősorban a természettudományos és műszaki kutatók érdeklődését kivánja felkelteni a tudományos információ problematikájának ismertetésével. Bemutatja az informatika tudományterületének kialakulását és fő tendenciáit, kibernetikai ismereteket közöl, nagy figyelmet fordit a tudományos tájékoztatásban mind nagyobb jelentőségre szert tevő számitógépes adatfeldolgozásra, a tudományos információ automatizált rendszereire. Végezetül bemutatja a tudományos kommunikáció;, rendszerének fejlődési tendenciáit , hangsúlyozva a fejlődés hatását a tudományos kutatás technológiájára, a kutatásvezetők döntéseire és az egyes tudósok munkamódszereire. PEGEL,

В.: Empirische Modellbildung und Versuchsplanung. Berlin

,1980, Akademie Verl. 75 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 7.Heft./ Empirikus modellképzés és kísérlettervezés. A matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása a kisérletek tervezésénél és értékelésénél fokozza a kísérletes kutatás hatékonyságát. Jelenleg általában a műszaki kutatásban hasznosítják ezeket a lehetőségeket. A könyv szerzője —bár elsősorban a fizikusok figyelmére számit— valamennyi természettudományos kutató számára összegzi a statisztikai ki s é r lettervezé s előnyeit. A statisztikai kísérlettervezés csökkenti az összefüggéseket kutató empirikus kísérletezés idő- és pénzbeli ráfordításait, és adott ráforditás mellett maximális információt biztosit. Fokozza az eredmények megbízhatóságát, lehetővé teszi több paraméter kölcsönhatásainak felismerését, és a kisérleti eredmények komplex matematikai modellbe foglalása révén átfogó összképet nyújt a kisérleti t árgyról. A kísérletes tudományok területén dolgozó kutató akkor tudja sikerrel alkalmazni a matematikai-statisztikai módszereket, ha megismeri és megkedveli a statisztikai kísérlettervezés "észjárását", gondolkodásmódját. Az agrobiológiai, kémiai, technológiai kutatásokban ez az "uj" gondolkodásmód már meghonosodott, de a kísérletes kutatás más területein még csak most válik égetően szükségessé. POSE,

R.A.: Rechnergestützte Bildverarbeitung - Erkenntnisse und Erfahrungen aus der Hochenergiephysik. Berlin,19Ö1,Akademie Verl. 227 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 8.Heft./ Számitógépes képfeldolgozás - ismeretek és tapasztalatok a nagyenergiájú fizikából. Az optika fejlődése az elmúlt évszázadban lehetővé tette, hogy a mikroszkópok és teleszkópok segítségével az ember optikai információt nyerjen környezetéről az anyag mikrorészecskéitől kezdve a távoli galaktikákig. A képerősítők az emberi szem számára nem érzékelhető, igen gyenge optikai jeleket erősitik fel, a képátalakítók az emberi szem számára megfelelő sugárhossz-tartományba teszik át a jeleket. A fényképezés lehetővé tette az optikai információk, a mozgófilmtechnika a dinamikus folyamatok rögzítését és tárolását. Az optoelektronikai átalakítók pedig közvetlenül alakítják át az optikai jeleket elektromos jelekké, amiket elektronikai segédeszközök feldolgozni és továbbítani képesek /ld. televízió/. Ezek az eszközök képezték a műszaki előfeltételét az alakfelismerés, képalkotás automatizálásának. Az automatizált képfeldolgozás az alakfelismerés részterülete, mely a tudományos és műszaki kutatás számos területén hasznosítható a kísérletes kutatásban — ezáltal a kutatástechnológia tárgykörébe tartozik. Az automatizált képfeldolgozás eredetileg a rutinfeladatoktól kívánta megkímélni a kutatókat, de az elektronikus számítástechnikával való közös használata révén ennél sokkal többre képes. A tanulmány szerzője a nagyenergiájú fizika egy viszonylag zárt és önálló módszertani területét, a részecskenyom-felvételek értékelését mutatja be, mint a számitógépre alapozott automatizált képfeldolgozás példáját. A könyv hetedik fejezete pedig rámutat, hogyan használhatók a nagyenergiájú fizikában alkalmazott 519-