Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Bibliográfia

« Az elektronikus számítástechnika ma már a természettudományos kutatás mel­lett a társadalomtudományokban is egyre inkább elfogadottá válik. A tanulmány szerzője a sorozat alapvető célkitűzésé­vel összhangban a legkülönbö­zőbb diszciplinák tu­dósai, tudományszervezési szakemberek, tudományos intézmények dolgozói és veze­tői, koordináló szervek munkatársai szá­mára foglalja össze az elektronikus szá­mítástechnika szerepére vonatkozó vizsgá­latok eredményeit. Különös figyelmet for­dit az elektronikus számítástechnikával szemben támasztható követelményekre, az alkalmazás elvi és speciális problémáira, előfeltételeire, lehetőségeire és hatá­raira, a szükséges ráfordításokra és a várható haszonra. ETZOLD, G.: Aufgaben und Organisa­tion eines methodischen Zentrums in der molekularbiologischen For­schung. Berlin,I976,Akademie Verl. 52 p. /Beiträge zur Forschungstech­nologie. 3«Heft./ Módszertani központ feladatai és szervezete a molekuláris biológiai kutatásban. A modern kísérletes kutatásban az utóbbi néhány évtizedben előtérbe kerül­tek a fizikai és a fizikai-kémiai mód­szerek, A kémiai', a biológiai, az orvos­tudományi és az egyéb természettudományos kutatások színvonala és hatékonysága dön­tően a rendelkezésre álló műsze­rek teljesítőképességétől függ. A legtöbb természettudományos területen jelentősen megnövekedett a műszeres, analizáló módszerek aránya, mind a berendezések értékét, mind méreteit tekintve. A korszerű analitikai méréstechnika alkalmazása megköveteli a kutatók erős szakmai specializálódását és a munkamegosztás fejlődését. A műszeres analí­zis módszerei egyre bonyolultabbá válnak, a korszerű műszerek használatá­hoz mind hosszabb előtanulmányokra és be­gyakorlási időre van szükség. Az értékes mérőműszerek hatásfoka ma már nemcsak a berendezések műszaki paramétereitől függ, hanem sokkal inkább a szakszemélyzet kreativitásától, a vizs­gálati tárgy szakavatott kezelésétől, a mérési adatok racionális és logikus értéke lésétől . A nagyteljesítményű berendezések rendkí­vül költségesek — törekedni kell tehát mind racionalisabb hasznosításukra. En­nek célszerű eszköze a berendezések területi és szerveze­t i koncentrálása. Ilyen módon bizto­sitható a berendezések kihasználásának növelése és a kutatás módszertani sokfé­lesége is. A szerző a molekuláris biológiai kutatás módszertani központja példáján mutatja be a kísérleti-módszertani poten­ciál területi koncentrálásának általános és speciális problémáit, konkrét megol­dásait . HÄRTLER, G.: Versuchsplanung und statistische Datenanalyse. Berlin, I976,Akademie Verl. 103 p. /Beiträ­ge zur Forschungstechnologie. 4. Heft./ Kísérlettervezés és statisztikai adatelemzés. A kísérlettervezés és a statiszti­kai adatelemzés a matematikai statisztika módszerei, ugyan­akkor eszközül szolgálnak a kísérletes kutatás hatékonyságának növeléséhez. A kísérletes kutatások fontosságának növe­kedése és a numerikus adatelemzést lehe­tővé tevő modern számítástechnika terje­dése arra kényszeríti a kísérletező tu­dóst, hogy egyre gyakrabban forduljon statisztikai módszerekhez a kísérletek tervezésekor és értékelésekor. A matema­tikai statisztika módszereit világszerte alkalmazzák a legkülönbözőbb diszciplínák­ba n, amikor bonyolult összefüggéseket ku­tatnak, amikor a kísérletek költségesek vagy nagyon hosszú időt igénylőek, ami­kor a kisérleti eredményekben nagy a hi­baszázalék, vagy amikor az ok és az oko­zat közötti összefüggés leírása fonto­sabb, mint a magyarázata. A matematikai statisztika módszere­ivel a természettudósok tanulmányaik so­rán megismerkedtek, de- a kisérletezés fo­lyamán az egyetemi tananyagnál sokkal részletesebb és konkrétabb ismeretekre van szükségük. A szerző segitséget kiván nyújtani a matematikai statisztika modern módszerei jobb megértésé­hez és könnyebb al­kalmazásához. Felhívja a 517-

Next

/
Thumbnails
Contents