Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Bibliográfia
« Az elektronikus számítástechnika ma már a természettudományos kutatás mellett a társadalomtudományokban is egyre inkább elfogadottá válik. A tanulmány szerzője a sorozat alapvető célkitűzésével összhangban a legkülönbözőbb diszciplinák tudósai, tudományszervezési szakemberek, tudományos intézmények dolgozói és vezetői, koordináló szervek munkatársai számára foglalja össze az elektronikus számítástechnika szerepére vonatkozó vizsgálatok eredményeit. Különös figyelmet fordit az elektronikus számítástechnikával szemben támasztható követelményekre, az alkalmazás elvi és speciális problémáira, előfeltételeire, lehetőségeire és határaira, a szükséges ráfordításokra és a várható haszonra. ETZOLD, G.: Aufgaben und Organisation eines methodischen Zentrums in der molekularbiologischen Forschung. Berlin,I976,Akademie Verl. 52 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 3«Heft./ Módszertani központ feladatai és szervezete a molekuláris biológiai kutatásban. A modern kísérletes kutatásban az utóbbi néhány évtizedben előtérbe kerültek a fizikai és a fizikai-kémiai módszerek, A kémiai', a biológiai, az orvostudományi és az egyéb természettudományos kutatások színvonala és hatékonysága döntően a rendelkezésre álló műszerek teljesítőképességétől függ. A legtöbb természettudományos területen jelentősen megnövekedett a műszeres, analizáló módszerek aránya, mind a berendezések értékét, mind méreteit tekintve. A korszerű analitikai méréstechnika alkalmazása megköveteli a kutatók erős szakmai specializálódását és a munkamegosztás fejlődését. A műszeres analízis módszerei egyre bonyolultabbá válnak, a korszerű műszerek használatához mind hosszabb előtanulmányokra és begyakorlási időre van szükség. Az értékes mérőműszerek hatásfoka ma már nemcsak a berendezések műszaki paramétereitől függ, hanem sokkal inkább a szakszemélyzet kreativitásától, a vizsgálati tárgy szakavatott kezelésétől, a mérési adatok racionális és logikus értéke lésétől . A nagyteljesítményű berendezések rendkívül költségesek — törekedni kell tehát mind racionalisabb hasznosításukra. Ennek célszerű eszköze a berendezések területi és szervezet i koncentrálása. Ilyen módon biztositható a berendezések kihasználásának növelése és a kutatás módszertani sokfélesége is. A szerző a molekuláris biológiai kutatás módszertani központja példáján mutatja be a kísérleti-módszertani potenciál területi koncentrálásának általános és speciális problémáit, konkrét megoldásait . HÄRTLER, G.: Versuchsplanung und statistische Datenanalyse. Berlin, I976,Akademie Verl. 103 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 4. Heft./ Kísérlettervezés és statisztikai adatelemzés. A kísérlettervezés és a statisztikai adatelemzés a matematikai statisztika módszerei, ugyanakkor eszközül szolgálnak a kísérletes kutatás hatékonyságának növeléséhez. A kísérletes kutatások fontosságának növekedése és a numerikus adatelemzést lehetővé tevő modern számítástechnika terjedése arra kényszeríti a kísérletező tudóst, hogy egyre gyakrabban forduljon statisztikai módszerekhez a kísérletek tervezésekor és értékelésekor. A matematikai statisztika módszereit világszerte alkalmazzák a legkülönbözőbb diszciplínákba n, amikor bonyolult összefüggéseket kutatnak, amikor a kísérletek költségesek vagy nagyon hosszú időt igénylőek, amikor a kisérleti eredményekben nagy a hibaszázalék, vagy amikor az ok és az okozat közötti összefüggés leírása fontosabb, mint a magyarázata. A matematikai statisztika módszereivel a természettudósok tanulmányaik során megismerkedtek, de- a kisérletezés folyamán az egyetemi tananyagnál sokkal részletesebb és konkrétabb ismeretekre van szükségük. A szerző segitséget kiván nyújtani a matematikai statisztika modern módszerei jobb megértéséhez és könnyebb alkalmazásához. Felhívja a 517-