Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
1. szám - Figyelő
és mérnökök átképzésére, átirányítására. A megoldásnak ez a lehetősége a jelenlegi helyzetben nem áll fenn. Fokozzák a vegyipar problémáit a most beindított biotechnikai programok is, amelyek terén máris 2-5 éves szakemberhiánnyal számolnak. A szakemberhiány és az egyetemi oktatás elégtelenségének okai között kiemelkedő helyet foglal el az, hogy az ipar nem kevesebb, mint egyharmad résszel magasabb fizetést kinál alkalmazottainak, mint az egyetemek. Ehhez járul még az az általános tapasztalat, hogy a legmagasabb egyetemi fokozat, a PhD, megszerzése szinte semmiféle anyagi előnyt sem biztosit az ipari vállalatoknál befutott karrierek esetében. Az anyagi tényezőkhöz egyéb fontos elemek is járulnak. Az NSF /National Science Foundation - Országos Tudományos Alapítvány/ és egyéb felmérések szerint az egyetemek laboratóriumi berendezései rendkívül elavultak, alacsony színvonalúak azokhoz képest, amelyeket az iparban használnak. És ez egy olyan faktor, amely a kutatókat legalább olyan mértékben befolyásolhatja az elhelyezkedéskor, mint a fizetés. A NASA példája is ezt igazolja: bár az itt nyújtott bérek jóval a magánvállalatokéi alatt vannak, azok a kutatási berendezések, munkakörülmények és feladatok, amelyeket a kutatók rendelkezésére tudnak bocsátani, kevesebb pénz mellett is vonzerőt képviselnek. Tul az egyetemi és vállalati problémákon, általánosságban megállapítható, hogy az Egyesült Államokban hanyatlik a természettudományos és műszaki kulturáltság színvonala, illetve ennek a kulturának a népszerűsége. A "Science and engineering education for the I98O* s and beyond" /Természettudományos és műszaki képzés az 1980-as években és azután/ cimü tanulmány megállapítja, hogy az elmúlt 15 év alatt a középiskolai oktatás terén jelentősen csökkent a természettudományos és műszaki tárgyak aránya a többi tantárgyhoz viszonyítva. A középiskolák felső éves hallgatói egyre ritkább esetben választják a kémiát és a fizikát: csak minden harmadik tanuló tanul kémiát és minden hetedik fizikát! Összeha sonlitó tanulmányok készültek a Szovjetunió, Japán és az Egyesült Államok természettudományi oktatási rendszereiről. Ezekből kiviláglik, hogy a Szovjetunióban sokkal nagyobb a természettudományos tantárgyak óraszáma és a tananyag is gazdagabb. Japán, amelynek fele annyi lakója van, mint az Egyesült Államoknak, kétszer annyi mérnököt képez évente, mint az amerikai egyetemek. A kedvezőtlen helyzet felszámolására több lépést tettek, Carter I98O februárjában husz tagu szakértői bizottságot jelölt ki a természettudományos és műszaki szakemberhiány tanulmányozására. Az NSF és a National Academy of Engineering /Országos Műszaki Akadémia/ több javaslatot tett a kongresszusnak a szakemberhiány megoldására. Szorosabbá, tartalmasabbá és aktívabbá kell tenni az iparvállalatok és az egyetemek kapcsolatát, együttműködését . A mérnökhiány olyan probléma, amelyet jól érzékelnek egyetemi, vállalati, sőt politikai szinten is. A szakértők a rövid távú megoldást elsősorban abban látják, hogy meg kell teremteni azokat az anyagi feltételeket, amelyek segítségével a műszaki egyetemek ismét képesek lesznek kellő vonzóerőt gyakorolni a továbbtanulni akaró fiatalokra. Hosszú távon pedig helyre kell állítani a tudományos és műszaki haladás tekintélyét a közvélemény előtt. A tudományos és műszaki vezetőknek meg kell tanulniuk azt, hogy mind a közvéleményben, mind pedig a politikai körökben állandó jelleggel fenntartsák a tudományos-technikai tevékenység nélkülözhetetlenségéről alkotott véleményt. -- CLERGET.M. - NICOLAON.G.: Les États-Unis manqueront-ils d'ingénieurs? /Mérnökhiány az Egyesült Államokban./ = Problèmes Économiques /Paris/,I98I.736. no. 18-24. p # S.Gy. A multinacionális kutatás: svájci specialitás "Kutatás és fejlesztés nemzetközi keretekben" cimmel vitát rendeztek a bá52
