Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

- a tulajdonképpeni tudományos te­vékenység /pl. alapkutatás/ eredményeként nem jön létre tárgyiasult termék, de hasz­nálati érték /konkrét elmélet, konkrét felfedezés/ keletkezhet; - a szélesebb értelemben vett tudo­mányos tevékenység /alkalmazott kutatás, fejlesztés, alkalmazás/ eredménye talál­mány vagy továbbfejlesztés, használati értékük révén tökéletesedik a termék, uj gépek jönnek létre, tökéletesedik a tech­nológiai folyamat. A tudományos munka két tevékenysé­gi szférájának megfelelően a tudományos termék használati értéke is különböző. Az alkalmazott ku­tatás és fejlesztés folyamán létre­jött használati érték egy része ismeret­halmazzá alakul, s a legkülönbözőbb tudo­mányos munkák információ­forrásává válik. A használati érték másik részét egy ideig nem használ­ják fel, sajátos tartalékot , potenciális használati értéket képez jö­vendő tudományos munkákhoz. Az alkalmazott kutatás és az ipari termelés láncolata lehetővé teszi,hogy a specifikus használati érték mellett /melyet e ciklus kü­lönböző szakaszaiban a legkülönbözőbb dol­gozók hoznak létre/ egységes használati érték is kelet­kezzék a kutató, a tervező, a szerkesztő és a kisérleti üzem egyesült tudományos munkájának eredményeként. A kutatás—terme­lés ciklus folyamán előállitott termék egységes használati értéke a technika, technológia stb. azon képessége, hogy tár­sadalmi szükségletet elégit ki. Ehhez szükséges a tudományos ismeret tárgyiasu­lása, amely azután egy meghatározott ága­zat egy vagy több vállalatánál vagy néha más ágazatokban is felhasználható. Az alkalmazott kutatás eredményei­nek szétválasztása spe cifikus és egységes használati érték­re nagy jelentőségű a tervezés és irányi­tás tökéletesítése szempontjából. Ebben az aspektusban az egységes használati ér­ték a kutatás-termelés ciklus végeredmé­nyeként jelenik meg. A ciklus különböző stádiumaiban létrehozott specifikus hasz­nálati érték pedig a közbenső láncszemek —kutatás, tervezés, szerkesztés, kisér­leti gyártás— eredményét képviseli. A szabatos megkülönböztetés hiányában a fo­galmak összekeverednek, ami arra vezethet, hogy a tudományos eredményt nemcsak az ipari alkalmazáskor vélik "bevezetett­nek", hanem már a közbenső fázisokról ké­szülő kutatási jelentést, megvalósítási javaslatot is igy értékelik. Leningrád négy tudományos kutató­intézetében három éven keresztül vizsgál­ták a tudományos munkák ipari bevezetését. Az elemzés szerint —a munkák összmennyi­ségét 100 %-nak véve— 52,2 %-uk a kuta­tási jelentés és felhasználási javaslat benyújtásával fejeződött be, 28,4 %-uk a kisérleti modell elkészítésével, a tech­nológia kidolgozásával, s mindössze 19,4 %-uk esetében történt meg a tényleges ipari bevezetés. — JUDELEVICS,M. : Potrebitel'naja sztoimoszt* i kacsesztvo naucsnoj produkcii. /А használati érték és a tudományos termék minősége./ = Ékonomicseszkie Nauki /Moszkva/, 1982.2.no. 38-44. p. M _ Tudomány és gyakorlat Szib ériában Negyedszázada született meg a ha­tározat a SZUTA Szibériai Tagozatának létrehozásáról, A Szibériai Tago­zat fejlesztési stratégiájának megfe­lelően gyors egymásutánban komplex tudo­mányos-kutatási központokat létesitettek. Az első centrum a novoszibirszki Akadem­gorodok, amely jelenleg a Tagozat tudomá­nyos potenciáljának felét foglalkoztatja, de uj intézetek létesültek a krasznojar­szki és irkutszki területen, Jakutföldön és Burjátföldön, valamint a Távol-Keleten is, A tagozat tudományos intézményei je­lenleg három autonóm köztársaság s egy tucatnyi körzet központjaiban tevékeny­kednek. A kelet-szibériai, a jakut és a burját filiálék mellett létrehozták már a krasznojarszki és a tomszki filiálét, s ezzel a Tagozat strukturális megszervezé­se lényegében befejeződött. Az elmúlt 25 év alatt a Szibériai Tagozat komoly tudományos­műszaki bázist létesített: 1982. január 1-én több mint 40 ezer főt foglalkoztatott, köztük 23 akadémikust, 54 levelező tagot, 400 tudományok dokto­rát és 4 ezer kandidátust. 504-

Next

/
Thumbnails
Contents