Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Figyelő
A szibériai tudomány rohamos fejlődésében a tudományos iskolákat , műhelyeket létrehozó tudósok játszották a legkiemelkedőbb szerepet: köztük Lavrentyev akadémikus, aki a megalakulástól 1975-ig volt a Tagozat elnöke, a tisztségben őt követő Marcsuk akadémikus s még sokan az akadémikusok közül, akiknek vezetése alatt uj tudósgenerációk növekedtek fel. Az alapkutatási eredmények teremtették meg azt a bázist, amelyre támaszkodva az akadémia betöltheti a tudományos-műszaki haladás katalizátorának, a "csendháborítónak" a szerepét. Az elmúlt években többlépcsős rendszer jött létre a tudomány és a gyakorlat együttműködésében. A kapcsolat legfelső szintjét az Állami Tervbizottságnak benyújtott műszaki és gazdasági jelentések képviselik, melyek a legjelentősebb népgazdasági hatást igérő fejlesztésekkel foglalkoznak. A második szintet a K+F koordinációs programok jelentik. Emellett a Tagozat közvetlen kapcsolatot tart fenn Szibéria ipari és mezőgazdasági vállalataival . A SZUTA Szibériai Tagozatához tartozó tudósok és az iparvállalatok, valamint a termelő egyesülések, állami gazdaságok között megkötött ötéves és hosszú távú együttműködési szerződések jól szolgálják a fejlesztés ügyét. Szükségessé vált az együttműködés területi koordinálása. A vállalatok eltérő ágazati hovatartozása következtében a tudományos erők számára tisztázatlan maradt, hogy a tudományos fejlesztések közül melyek tekinthetők azonnal vagy a későbbiek során a gyakorlatban alkalmazható "félkésztermékeknek", "előgyártmányoknak". Nem volt megállapítható, hogy mely ágazat hajlandó elfogadni javaslataikat, és leküzdhetők-e az ágazatokat elválasztó határfalak. Az együttműködés területi koordinálása céljából alakult meg két évvel ezelőtt a terület tudományos-műszaki, társadalmi, gazdasági fejlesztésének együttműködési tanácsa a pártbizottság mellett. A tanács feladatai közé tartozik a termelési érdekek felmérése, a vállalatok tudományos igényeinek összesítése. A tanácsban különböző ágazati és tematikai szekciók /munkaerőforrások, automatizált irányítási és számítástechnikai, gépipari és fémmegmunkálási, elektronikai, energetikai és műszeripari, szállítási és építészeti szekciók/ alakultak. Az együttműködési tanács munkáját elnökség irányítja, mely felülvizsgálja a programokat, ellenőrzi megvalósításukat. A tanács fő feladata a belső tarta lékok hasznosítása a terület legfontosabb problémáinak megoldására. Munkájában a célprogram о s eljárást alkalmazza. Ennek menete a következő: - a vezető szervezet meghatározza a megoldásra váró problémákat, kidolgozza a célprogram-tervezetet, - a tervezetet megvitatják a szekció ülésén, - majd a programot elfogadásra előterjesztik. Jelenleg számos célprogramon dolgoznak a területen, közöttük vannak munkaszervezési és munkaerőgazdálkodási, egészségügyi programok, a robottechnika üzemi alkalmazásának programjai stb. A programok megvalósításának ütemét évente legalább egyszer megvitatják, fe1ülvizsgálják. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az együttműködési tanács eredményesen koncentrálja az erőket a kutatás, fejlesztés és termelés fő irányainak megfelelően, elősegíti a tudományos és termelő potenciál tökéletesebb hasznosítását, az összes gazdasági ágazat harmonikus fejlesztését. - MIRONOVjN.A.: Naucsno-tehnicseszkij potenciál: éffektivnoszt' iszpol'zovanija. /Tudományos-technikai potenciál: a felhasználás hatékonysága./ = Ékonomicseszkaja Gazeta /Moszkva/,1982.márc.10. 5.p. KOPTJUGjV.: Szibirszkoe otdelenie: dosztizseni ja i perszpektivü. /A Szibériai Tagozat: eredmények és perspektívák./ = Nauka i Zsizn' /Moszkva/,1982.5.no. 23-27.p. Cs.E. - M.Zs.
