Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

A SZUTA Szibériai Ta­gozatának intézeteiben, néhány ágazati tudományos-kutató intézetben, va­lamint a novoszibirszki felsőoktatási in­tézményekben az alkalmazott kutatási ered­mények hatékonyságát a következők figye­lembevételével értékelik: - termelés előtti ráforditások; - a kutatás jellege; - a tényleges és a potenciális ha­tékonyság összevetése; - értékelési mutatók; - várható éves gazdasági hatás; - nem gazdasági mutatók; - tényleges gazdasági hatás; - potenciális gazdasági hatás; - integrált eredményesség. A tudományos-mű­szaki hatás értékelésének kritériumai: az eredmény újdonsága, nép­gazdasági jelentősége, társadalmi elis­merése, felhasználása. A tudományos kutatás gazda­sági hatásának forrása lehet a ku­tatásra forditott idő és a kisérletek számának csökkentése, a kutatási folya­mat tökéletesítése. A kutatási folyamaton belül jelentkező hatás mérése egy­szerű: az uj eljárás bevezetése előtti és utáni ráfordításokat kell összevetni. A ráforditás tartalmazza a személyzet fizetését, a berendezések és anyagok költségét, az amortizációt, az állandó kiadásokat stb. Az uj műszerek, berendezések, uj technológiák eredményeképpen keletkező hatás mérésére számos módszer ismeretes és használatos. Az uj technika bevezeté­s e megkönnyíti a munkát, javítja a munkafeltételeket és az emberek életét. Viszonylag kevés figyelmet fordítottak az uj technika szoc iáLlis hatása elemzésére. Előfordult, hogy az uj fejlesztések negativ jelensé­geket váltanak ki, kiegészítő intézkedé­seket igényelnek a káros tényezők hatásá­nak kiküszöbölésére ill. csökkentésére. Ez ujabb ráfordításokat von maga után, amit viszont nem egyenlít ki közvetlenül a gazdasági hatás. A tudományos kutatás ö к о ló — g i a i hatékonyságának számításáról, a környezetvédelemre forditott költségek figyelembevételéről még élénk viták foly­nak a szakirodalomban. A konkrét tudományos-kutató munka értékelésénél számításba lehet venni a feltétele zett gazdasági hatást is. Ennek alapján jobban megindo­kolhatok az ;anyagi, pénzügyi, munkaerő igények is. A potenciális hatás értéke­lése ugyanakkor szükségessé teszi a tu­dományos kutatás távlati tervezését. -- SCSERBAKOV,A.1.: Éffektivnoszt' naucsnoj rabotü - metodologicse­szkij aszpekt. /А tudományos munka hatékonysága - módszertani vetü­let./ Moszkva,1982,Ékonomika. 224 p* J.U.K A használati érték és a tudományos ter­mék minősége A használati érték és a tudományos termék minőségének tanulmányozása két szempontból szükséges. Elemezni kell, hogy a tudományos termék milyen mértékben válik a társadalom számára használati ér­tékké, és tanulmányozni kell a használa­ti érték és a tudományos termék minősé­gének konkrét összefüggéseit. Bármely tudományos termék h a s z nálati értéke a következők­ben különbözik más használati értékektől: - uj információs igényt képes ki­elégiteni; - ha átadják is más felhasználónak, az átadónak /vagy eladónak/ is tulajdoná­ban marad; - a tudományos információ egyszer létrehozott használati értéke nem igényel ujabb ráfordításokat az ismételt felhasz­náláskor ; - az uj információ emberi szükség­leteket elégit ki, a rendelkezésre álló felfedezésekre és találmányokra támaszko­dik, kiegésziti és tökéletesiti azokat /például Einstein felfedezése Newton el­méletét/ ; - az uj, eredeti, bizonyitott in­formáció az emberi szükségletek kielégí­tése folyamán nemcsak hogy nem vész el, hanem szakadatlanul gazdagodik. A tudományos tevékenység két nagy szférára osztható: 503-

Next

/
Thumbnails
Contents