Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

ben teszik érdekeltté a közvetlen termelőket. Ezek a szempontok szintén nem kedveznek a "rivális" külső gyártmánynak, különösen ha a saját termék gyártása is lényegében azonos körülmények és nehézségek közepette történik. Az EMG fejlesztési igazgatója szerint: "Az intézeti fejlesztések legnagyobb problémája, hogy valamilyen döntés alapján fejlesztenek, és később keresnek rá gyártót. Amikor az ember kézbe vesz egy intézeti dokumentációt, s felméri, hogy technológiailag hogyan tudja beleillesz teni a gyártásba, többnyire viszolyog tőle. Sajnos a DIALOG is ilyen volt, de azért beleillett az EMG profiljába. A DIALOG esetében annyira kellett az uj ter mék, hogy nem megfelelő dokumentáció mellett is átvertük a gyártáson. Emiatt kifejezetten ellenségessé vált a dolgozók előtt ez a termék." Ugyanezt a tényt a "másik oldalról" ugy Ítélték meg, hogy a "... DIALOG gyártására sohasem sikerült olyan gárdát biztosítani, amely minőség ben és mennyiségben összemérhető lett volna a saját fejlesztésű terméket gondozó szakembercsoporttal. Ugyanilyen egyenlőtlen a bemérés, égetés, ellenőrzés technológiája, s mindig az idegen fejlesztés az, ami háttérbe szorul. "23/ A SZTAKI kutatói ugyan a segítség és a befolyás több eszközével igyekeztek saját vezérlésük útját egyengetni —anyagi érdekeltségről is volt szó—, de a "hazai pálya" előnyeivel nem versenyezhettek. A szervezeti elkülönültség eleve gátolta az esetenkénti gyors intézkedést. Az egyik kutató szerint: "At kellett volna menni az induláskor néhány embernek, nem kellett volna az előkelő idegent játszani." Nem véletlen azonban, hogy senkinek sem jutott eszébe átmenni a vállalathoz, hiszen ez az illetőnek intézeti szinten szakmai lemaradást, de anyagi veszteséget is jelentett volna. Egyébként sem valószinü, hogy ez a megoldás sokat lendített volna a gyártáson, s elég lett volna a vállalati érdek átalakításához. A "szűken vett" gyártás mellett a DIALOG megjelenését hátráltatta az is, hogy a szükséges software-t az EMG megfelelő helyi számitógép- és szellemi ka pacitás, valamint SZTAKI dokumentáció hiján nem vette át. Igy az ezzel kapcsolatos feladatok állandóan visszakerültek a SZTAKI-ba. Hasonló volt a helyzet a szervizzel is, melynek felállításakor az EMG a meglévő 40-50 fős számitógépes szervizére alapozott. A szolgáltatási szerkezet átalakitása azonban nehezen indult, mivel bebizonyosodott, hogy a számitógépekre alapozott szaktudás nem "csereszabatos" a vezérlésekhez szükségessel. A gyengeáramú digitális technika mellett a vezérlési funkciókhoz, erősáramú hajtásokhoz stb. is érteni kell, s ez mind nem elég, mert a hiba diagnosztizálásához még a szerszámgép és az erősáramú szekrény ismerete is feltétel. Ez a komplett szolgáltatás még a hagyományos gyártónál is —mint például a VILATI-nál— csak hosszú idő során alakul ki, s még akkor sem mindig tökéletes. x/ 23/ A SZTAKI igazgatójának az IpM illetékes miniszterhelyetteséhez irt levele. Budapest,1981.november 4. х/ A szerviz mindig is a különböző szakmák "hibatologató játszmáinak" a fő területe. A szerszámgépgyárak és a vezérlésgyártók ideális együttműködése elvileg hibátlan berendezéseket feltételez, melyek illesztése, tesztelése, beállítása közös fel adat, mivel mindig adódhatnak olyan hiányosságok, melyek csak az illesztésnél jönnek felszínre. Kiforratlan típusoknál, rohammunka stb. esetén a hibalehetőségek sokszorozódnak. Annak a valószínűsége pedig, hogy ezek a nagyértékü termékek rohammunkában készülnek, igen nagy. Ekkor a vevő, a külkereskedő, a felső irányító szerv stb. már /Folytatás a következő oldalon/ 495-