Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

Hogyan értékelhető a tudományos intézmények teljesítménye? A tudományos intézmények teljesítményének értékelése nagyban függ az egyes kutatási eredmények értékelésétől, az eredmények mennyiségétől és a kutatási folyamat megszervezésétől. Az intézet teljesítményének értékelése a következő elemekből áll: — a tudományos intézmények összehasonlítása hosszabb időszak alatt; — a tervteljesités elemzése mennyiségi és minőségi mutatók alapján; - a tudományos kollektíva és az intézmény teljesítőképességének, a kutatás vezetésének, tervezésének és ösztönzésének értékelése. A teljesítmény értékelése részben mint a tudományos szakemberek, kollektívák és az intézmények önért ékelése valósul meg, bár a kutatómunkák minőségét külső szakértőknek kell megitélnie. Egy moszkvai kutatóintézet a következő mutatószámokat javasolta a főiskolák tudományos tevékenysége hatékonyságának értékelésére : -közvetlen kutatási eredmények /kiadványok, kutatási jelentések, rendezvények/; - a tudományos minősítéssel kapcsolatos eredmények /disszertációk, fokozatok/; -hatékonyság /haszon, költségek/; -potenciális lehetőségek számbavétele /pl. az egyetemi hallgatók teljesítménye/. A kutatási eredmények rendszeres összegyűjtése, tárolása és értékelése lehetővé teszi az egyes eredmények fejlődése és egymás közötti kapcsolata felismerését . A mennyiségi fejlődés értékelése természetesen nem végezhető formálisan, hiszen, ha egy intézmény bizonyos időtartam alatt 5 kiadványt jelentet meg-, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a következő időszakban ugyanannyit fog publikálni. Az egyes publikációk értékét emeli a szakmai elismerés mértéke, a kiadás gyakorisága és példányszáma, az alkalmazási terület szélessége. A minőségi értékelés a tanulmányok tartalmi adataira, az igazolható haszonra, a szakmai bel- és külföldi visszhangra támaszkodik. A szerzők regisztrálása támpontot nyújt a tudományos szakemberek és a tudományos utánpótlás kreativitásának, termelékenységének megítéléséhez. Nem érdektelen az egyes szerzőkről és szerzőkollektivákról, valamint az interdiszciplináris és nemzetközi együttműködés eredményeiről szóló tájékoztatás sem. A kollektiv teljesítmények kifejezésre juttatása mellett továbbra is figyelmet kell fordítani az egyéni teljesítményekre. A teljesítmény értékelésénél megfelelő helyet kell kapnia a társadalmi elismerésnek is: a kitüntetéseknek, érdemrendeknek, a hazai és nemzetközi tudományos testületekbe és munkacsoportokba szóló meghívásoknak. A tudományos intézmény teljesítmény szint j ének és teljesítőképességének az értékelése akkor felel meg igazán a célnak, ha a kutatási folyamat elemeit is figyelembe veszi. Döntő tényező a kutatási stratégia megléte, amely a társadalmi szükségletekből kiindulva lehetővé teszi az újratermelés biztosítását, a tudományos diszciplínák fejlesztését, megállapítja a súlypontokat, melyekre a tudományos potenciál koncentrálódik. A kutatási folyamat kialakításának fontos követelményei : - a nemzetközi kutatási együttműködés hasznosítása az egyéb hazai főiskolai és kutatási intézményekkel ; - a szoros együttműködés a baráti országok hasonló intézményeivel; 47