Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

Biztosithat továbbá egy olyan szervezeti keretet, amely lehetővé teszi a különböző kritériumok együttes alkalmazását. Kreativ egyensúlyt biztosit­hat a kétféle tipusu kutatás között. A lehetőség akkor használható ki leginkább, ha a tervezés és az értékelés együtt jelenik meg, s ezek kritériumai azonos irányba moz­dítják előre a kutatást, s ha a diszciplináris és az interdiszciplináris elkötele­zettség és kommunikáció mind a kutatók, mind az értékelésben érdekeltek között erős. AZ INTERDISZCIPLINÁRIS HATÁS 6 / A szerző, az Interdisciplinary Science Review /London/ szerkesztője, a mű­vészi gondolkodás fejlődését állítja párhuzamba a tudományos gon­dolkodáson belül az interdiszciplináris gondolkodással. Történelmi visszatekintésében a mult századra teszi a növekvő specializálódás eredményezte mélyülő izolálódást, amely nemcsak a tudományban, hanem a kultura más szféráiban is végbement. Az ellenfolyamat, amely az interdiszciplináris együttműkö­désen alapul, jelenleg kulminál. Ennek a hatását mutatja be a tudomány és a művészet példáján. Kiinduló tétele, hogy az emberiség összes nagy problémáit csak in­terdiszciplináris erőfeszítéssel oldhatja meg. Ilyen együttműködés hiányában sem miniszterek, sem Nobel-dijas tudósok nem oldhatnak meg külön-külön globális problémákat. Az első jelentős interdiszciplináris program a második világháború során ment végbe, amikor tudósok és politikusok együt tes döntéseivel —bár más-más indíttatással— először az irányított és ellenőrzött urán hasadást, majd az atombom­bát hozták létre. Az amerikaiak sikerének és a németek eredménytelenségének okát épp az interdiszciplináris együttműködés meglétében illetve hiányában lehet fölfedezni. Az emberiség szerencséjére "a német magfizikusoknak nem sikerült megnyerniük kormá­nyuk bizalmát", az interdiszciplináris hatás elmaradt. A nagy problémák túlságosan komplexek ahhoz, hogy egyetlen szakér­tői csoport vitassa meg őket. A történelmi példákat annak illusztrálására mutatta be, hogy alátámassza az interdiszciplináris együttműködés szükségességét az emberiség olyan mai problémáinak megoldásában, mint a radioaktiv hulladékok biztonságos elhe­lyezése, a nyersanyagokkal való gazdálkodás, a természeti csapások utáni hatékony mentés és a trópusi betegségek. Mindezekre a tudomány és a technika javasolt megol­dásokat, de ezek mindeddig nem találtak egyetemes társadalmi, gazdasági és politikai elfogadásra . Másrészről a társadalom mindig megfizette kora tudományát. De egész a legutóbbi évekig a társadalom sose kérte számon pénzének felhasználását a tudományos kutatástól. Néhány példát is felsorol a jelentős problémák közül, amelyeket a tudomány már meg tudott volna oldani kellő társadalmi támogatással /köztük az előbb emiitetteken kivül a népességrobbanás, a környezetvédelem, a világméretű egészségügyi szolgálat, a földrengés-előrejelzés/. Bármilyen megoldás jönne is szóba, az szoros interdiszciplináris együttműkö­dést követel meg tudósoktól, mérnököktől, technológusoktól, pszichológusoktól, szo­ciológusoktól és politikusoktól, hogy a társadalom számára szociálisan, gazdasági­lag és politikailag elfogadható választ kapjanak. AZ INTERDISZCIPLINARITÁS ÉRTELMEZÉSE Ezután felteszi a kérdést, valóban modern tudományos idea-e az interdiszcipli­naritás fogalma? Mi is a pontos definíciója, s hogyan is merült fel? A választ a 6/ MICHAELIS,A.R.: The interdisciplinary impact. /Az interdiszciplináris ha­tás./

Next

/
Thumbnails
Contents