Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

használt értékelési módszerek tagjaik kutatásai illetve paradigmáik minősítésére nincsenek mindig összhangban a célra orientált intézetek vagy az ezeket támogató szervek értékelési kritériumaival. A kutatási tevékenységet motiváló és értékelő kritériumok szerint a diszciplináris kutatás a megismerés folyamatából nő ki, célja az ismeretek tárházának kiszélesítése; az interdiszciplináris kutatás gyakorlati, rövid vagy középtávú problémák megoldásának nyomása alatt fejlődik. Ezért a diszciplináris kutatások értékelési kritériumai a tudományos vissz hangra épülnek és az érintett diszciplínák maguk alkotta belső kritériumaitól függenek. Az interdiszciplináris kutatók értékelési kritériumai ezeket magukban foglalják ugyan, de elsősorban az elérendő cél, vagy kutatási stratégia, valamint az eredmények hasznosíthatósága a meghatározó elemei. A peer review lehet az a mechanizmus, amelynek segítségével a kétféle kritériumcsoport összehozható a javasolt, a folyamatban lévő és a befejezett kutatás során. Tul az alkalmazási lehetőségek felvázolásán a szerző egyszersmind felvázolja a peer review korlátait is az interdiszciplináris kutatások értékelésében. Russell a következő logikai sorban tárgyalja a kérdéseket. Miért kell az IDR-t értékelni, illetve miért kell másként értékelni, mint a hagyományos kutatást? Milyen időpontokban legcélszerűbb az értékelést végezni? Az IDR mely aspektusait érdemes értékelni? Ezen belül mit értékeljenek a "peer"-ek, az egyenrangúak, és hogyan válaszszuk ki, hogy kik is legyenek az értékelő "peer"-ek? MIKOR KELL ÉRTÉKELNI? Elemzi az értékelési processzus szerepét abban a folyamatban, amelynek során a kutatási eredmények a tudományos közösség és a társadalom által elfogadott minőségileg megméretett értékké válnak. Ez természetesen elsősorban a kutatás befejezése utáni értékelés szerepét emeli ki. A célra orientált, s ennek megfe1e]ően támogatott kutatás ennél többet, többek között menet közbeni, folyamatos értékelést kiván, s igy egy sor további kritériumot igényel, mivel a "sponsor"-ok /finanszírozók/ folyamatosan tájékozódni szeretnének, hogy pénzüket megfelelően költik-e el. Az információkat azonban csak a kutatásvezetőktől vagy maguktól a kutatóktól szerezhetik. A kutatóktól szerzett megfelelően kritikus információk feldolgozására alkalmas a peer review. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK Minden előny mellett ugyanez határozza meg a peer review korlátait is. Maga a peer review mechanizmusa is a diszciplináris kutatásokban alakult ki eredetileg, s ezért hordoz a diszciplináris közösségből hozott konzervatív szemléletet. A peer csoportok tagjai általában nem kiemelkedő, de már tudományosan elismert tudósok, akik di szciplinári s képzettsége többnyire nem párosul diszciplínájukon messze tulmutató széles látókörrel. Ezek a csoportok kevéssé képeznek elméleti közösséget, inkább csak egy közös cél fogja össze őket, s saját /diszciplináris/ tudományos közösségük határát csak akkor lépik át, hogy egymással közösséget alkossanak, ha közös kutatásuk paradigmája érdekében kell fellépniük. Ezért az interdiszciplináris peer review lehetőségeit korlátozza, hogy a peer csoport tagjai saját diszciplínájuk tudományos közösségének mindenképpen bizonyos értelemben szük szemléletét képviselik, a diszciplináris közösségek és értékelő kritériumaik pedig meglehetősen önmagukba zártak, s tagjaik annak fenntartásához ragaszkodnak. Ezek a különböző szemléletek ütköznek az IDR peer review-jében. A peer review előnyeihez tartozik, hogy potenciálisan a stratégiai információk folyamatos biztosítását oldhatja meg a diszciplináris és interdiszciplináris munkát végző kutatók között a tervezés és az értékelés fázi.sában. 20