Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

használt értékelési módszerek tagjaik kutatásai illetve para­digmáik minősítésére nincsenek mindig összhangban a célra orientált intézetek vagy az ezeket támogató szervek értékelési kritériumaival. A kutatási tevékenységet motiváló és értékelő kritériumok szerint a diszciplináris kutatás a megismerés folyamatából nő ki, célja az ismeretek tárházának kiszélesítése; az interdiszciplináris ku­tatás gyakorlati, rövid vagy középtávú problémák megoldásának nyomása alatt fejlődik. Ezért a diszciplináris kutatások értékelési kritériumai a tudományos vissz hangra épülnek és az érintett diszciplínák maguk alkotta belső kritériumaitól függenek. Az interdiszciplináris kutatók értékelési kritériumai ezeket magukban fog­lalják ugyan, de elsősorban az elérendő cél, vagy kutatási stratégia, valamint az eredmények hasznosíthatósága a meghatározó elemei. A peer review lehet az a mechanizmus, amelynek segítségével a kétféle kritérium­csoport összehozható a javasolt, a folyamatban lévő és a befejezett kutatás során. Tul az alkalmazási lehetőségek felvázolásán a szerző egyszersmind felvázolja a peer review korlátait is az interdiszciplináris kutatások értékelésében. Russell a következő logikai sorban tárgyalja a kérdéseket. Miért kell az IDR-t értékelni, illetve miért kell másként értékelni, mint a hagyományos kutatást? Milyen időpontokban legcélszerűbb az értékelést végezni? Az IDR mely aspektusait érdemes ér­tékelni? Ezen belül mit értékeljenek a "peer"-ek, az egyenrangúak, és hogyan válasz­szuk ki, hogy kik is legyenek az értékelő "peer"-ek? MIKOR KELL ÉRTÉKELNI? Elemzi az értékelési processzus szerepét abban a folyamatban, amelynek során a kutatási eredmények a tudományos közösség és a társadalom által elfogadott minőségi­leg megméretett értékké válnak. Ez természetesen elsősorban a kutatás befeje­zése utáni értékelés szerepét emeli ki. A célra orientált, s ennek megfe­1e]ően támogatott kutatás ennél többet, többek között menet közbeni, folyamatos értékelést kiván, s igy egy sor további kritériumot igényel, mivel a "sponsor"-ok /finanszírozók/ folyamatosan tájékozódni szeretnének, hogy pén­züket megfelelően költik-e el. Az információkat azonban csak a kutatásvezetőktől vagy maguktól a kutatóktól szerezhetik. A kutatóktól szerzett megfelelően kritikus infor­mációk feldolgozására alkalmas a peer review. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK Minden előny mellett ugyanez határozza meg a peer review korlátait is. Maga a peer review mechanizmusa is a diszciplináris kutatásokban alakult ki ere­detileg, s ezért hordoz a diszciplináris közösségből hozott konzervatív szemléletet. A peer csoportok tagjai általában nem kiemelkedő, de már tudományosan elismert tudósok, akik di szciplinári s képzettsége többnyire nem pá­rosul diszciplínájukon messze tulmutató széles látókörrel. Ezek a csoportok kevéssé képeznek elméleti közösséget, inkább csak egy közös cél fogja össze őket, s saját /diszciplináris/ tudományos közösségük határát csak akkor lépik át, hogy egymással közösséget alkossanak, ha közös kutatásuk paradigmája érdekében kell fellépniük. Ezért az interdiszciplináris peer review lehetőségeit korlátozza, hogy a peer csoport tagjai saját diszciplínájuk tudományos közösségének mindenképpen bizonyos értelem­ben szük szemléletét képviselik, a diszciplináris közösségek és értékelő kritériuma­ik pedig meglehetősen önmagukba zártak, s tagjaik annak fenntartásához ragaszkodnak. Ezek a különböző szemléletek ütköznek az IDR peer review-jében. A peer review előnyeihez tartozik, hogy potenciálisan a stra­tégiai információk folyamatos biztosítását oldhatja meg a diszciplináris és interdiszciplináris munkát végző kutatók között a tervezés és az értékelés fázi.sában. 20

Next

/
Thumbnails
Contents