Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Figyelő

intézett a CNRS távozó elnökéhez. Ebben sajnálkozását fejezte ki, hogy ezentúl nem számithat az elnök támogatására azokban a nagyszabású vállalkozásokban, amelyek során a francia kutatási apparátus öt hónapja megkezdett demokratikus reformját hajtják végre, majd megjegyezte, hogy a demokratikus reform korántsem jelenti azt, hogy Franciaországban a jövőben olyan tudománypolitikát folytatnának, amely lemond a kutatás orientálásáról. Chevènement nemcsak elvi nyilatkozataiban reagált gyorsan a CNRS vezetőségében keletkezett bonyodalmakra, de meglepően rövid időn belül kinevezte a megürült posztokra az általa választott utódokat: Payant főigazgatónak, Fréjacquesot elnöknek. Az uj elnöknek sokoldalú feladatköre lesz, hiszen a CNRS-nek fontos szerepet szántak a szocialista kormányzat uj tudománypolitikájában. Hogyan viszonyul ez az uj politika a CNRS eddigi státuszához, a múltban betöltött funkcióihoz? Ennek megítéléséhez fel kell idézni a CNRS történetének régebbi fejezeteit, különös tekintettel az innovációval kapcsolatos szerepére. Az ötvenes években az egyetemek megakadályozták, hogy a CNRS-t a Kutatási Minisztériumhoz csatolják, és az innováció irányitására a DGRST /Délégation Générale à la Recherche Scientifique et Technique = Tudományos és Műszaki Kutatási Főigazgatóság/ kapott megbizatást. A hatvanas évek ben a CNRS fő törekvése az egyetemekkel való együttműködés elmélyítése és kiszélesítése volt. A hetvenes évek fordulatot hoztak: a CNRS az ipar igényeinek megfelelőbb orientálta erőfeszítéseit /elsősorban a kémiai és a fizikai kutatások területén/. Ez a tendencia azonban a hetvenes évek végére meggyengült. Az bizonyos, hogy az innováció az ipari vállalatok állandó feladata. De az is igaz, hogy a vállalatok gyakran igen szegényes kutatási felszereléssel rendelkeznek, kézenfekvőnek látszik tehát, hogy kiépitsék az ipari vállalatok laboratóriumai és a CNRS kutatóintézetei közötti együttműködést, és közösen végezzék az innovációt szolgáló kutatásokat. Vannak iparágak /pl. elektronika, fémkohászat, vegyipari ágazatok/, ahol az ipari kutatóintézetek igen jól felszereltek, de ilyenkor sem célszerű elvetni a CNRS-szel való együttműködés gondolatát, hiszen a CNRS kutatói is profitálhatnának a vállalat előnyös kutatási lehetőségeihői. Az uj szocialista kormányzat innovációpolitikája a kutatást azoknak az ipari szektoroknak a fellendítésére kívánja felhasználni, amelyek az utóbbi időkben a hanyatlás jegyeit mutatták. Mindez természetesen nem mehet az uj ismeretek létrehozására törekvő alapkutatás rovására — ezt a veszélyt a CNRS és az Oktatási Minisztérium Kutatási Főosztálya közötti szoros együttműködés kivánja elháritani. A CNRS önállóan és nagy körültekintéssel szervezi az iparvállalatokkal kialakítandó innovációs együttműködési programokat /tervkészítés, kapcsolatfelvétel, ellenőrzés, értékelés/. Az uj együttműködési formát be kell építeni a francia gazdasági élet szervezetébe és ezzel párhuzamosan a tudományos és gazdasági körök tudatába. Az elmondottak alapján érthetővé válik, miért éppen a DGRST igazgatója lett a CNRS uj elnöke. Fréjacques a jövőben sem marad hűtlen az innováció irányításához, mivel uj funkciója mellett továbbra is megtartja a DGRST igazgatói posztját. — ARVONNY,M.: La crise du C.N.R.S. /А CNRS válsága./ = Le Monde /Paris/, 1981.okt.31. 1.,12.

p. La crise au CNRS. /А CNRS válsága./ = Le Monde /Paris/,198l.nov. 1-2.p. Après la nomination de M.Claude Fréjacques - La nouvelle direction du C.N.R.S. /Claude Fréjacques kinevezése után - A CNRS uj vezetősége./ = Le Monde /Paris/,198l.nov. 12. 17.p. — RODOT,

M. : L'énigme et le défi. /А CNRS-t a Tudományos és Műszaki Minisztérium felügyelete alá helyezték./ = Le Monde /Paris/,1981. szept.2. 11.p. S.Gy. 156