Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

árak alakulása is alátámaszt. A hatvanas évek folyamán a vas- és acéliparban, a szállítóeszközök és elektromos berendezések iparában, a vegy- és kőolajiparban stb. a nagykereskedelmi árak csökkentek, a bérek évi átlagban több, mint 10 %-kal emelkedtek. Az emelkedő bérek és stabil árak a vállalatokat arra késztették, hogy inkább műszaki változással, fejlesztéssel érjenek el termelékenységnövekedést a növekvő bérek kompenzálására, és ne az árak emelése utján. Ez azt mutatja, hogy az oligopolista piaci struktúrákra nem jellemző a maximális profit biztosítását célzó közös erőfeszítés. A kereslet gyors növekedése csökkentette a cégek közötti kölcsönös függőséget, mert az egyik növekedése nem váltott ki megtorlást a többiek részéről; a piac mind nagyobb részének meghóditása és az expanzió rendkivül fontos volt, hiszen a pillanatnyi piaci pozició befolyásolja a jövőbeni poziciót. Az eredmény az árstabilitás volt. A profitot csak ugy lehetett növelni, s a csődöt elkerülni, ha a riválisokkal körülbelül azonos szinten növelték a termelékenységet és hasonló szintű volt a termékfejlesztés is. A lendületes keresletemelkedés kedvezett u j cégek bekapcsolódásának és igy gyengitette az oligopóliumok hatósugarát. A Sonyhoz és a Hondához hasonló társaságok a háború után kezdték meg tevékenységüket, s az erőteljesen szélesedő piacok adta lehetőséget kiaknázva a legnagyobb ipari társaságok sorába léptek. A nylon bevezetése tipikus^példája annak, hogyan honosítottak meg egy uj technikát a japán iparban. A Toray cég még a második világháború előtt kifejlesztett egy eljárást, a szabadalom körül azonban vitája támadt a DuPonttal. A nylon gyártását leállították ugyan a háború alatt, de 1951—ben újra kezdte a Toray, most már DuPont licenc alapján, egy rendkivül hatékony eljárással. 1955-ben egy másik cég, a Nippon Rayon is megkezdte a nylon gyártását egy svájci cég licence alapján. A harmadik és negyedik cég 1963-ban lépett be, majd 1964—ben két további cég követte őket, ez a négy utóbbi cég is külföldi cégektől vásárolt technológiát, de nem a DuPonttól. Ez tipikus példája annak, hogy a monopóliumok hogyan váltak a piac expanziójával oligo— póliumokká. Uj cégek belépését e területre ettől kezdve lassították a különböző kormánypolitikák. A technikai szint emelésében igen nagy szerepet játszott a japán cégek export-orientációja. Ez azt jelenti, hogy különösen nagy erőfeszítéseket tettek a külföldi vállalatok technikai szintjének elérésére, ami a hazai versenyt is tovább fokozta. ÜZLETI CSOPORTOSULÁSOK Tipikus japán jelenség az üzleti csoportosulás, ami független irányitásu cégek társulását jelenti, melyet nem hivatalos kötelékek tartanak össze, igy a közös részvények, az összefonódó igazgatói és elnöki tisztségek stb. A hat legnagyobb csoportosulásnak van egy bankja és egy kereskedelmi társasága, melyek nagy szerepet játszanak a tagok marketing tevékenységének és beszerzéseinek finanszírozásában. E csoportosulások kedveznek a műszaki változásnak. Először is egyfajta információs klubot alkotnak, ahol a tagok megosztoznak mind a műszaki, mind a kereskedelmi információkon. Az információ bizonyos cégek számára értéktelen, de mások számára fontos lehet; általában azonban a vállalatoknak nem fűződik érdeke a továbbadáshoz. Egy információs klubon belül azonban kölcsönösen elvárják egymástól az információk továbbitását. Az a tény, hogy az információ csak a klubon belül kerir.g, még tovább növeli értékét. A csoportosulást ugy szervezik, hogy minden iparágat egy-egy tag képviseljen, igy a csoporttagok egymásnak közvetlenül nem versenytársai, s ez nem fékezi az információ áramoltatását. Az információs klubban a kereskedelmi társaságoknak különösen nagy jelentőségük van, hiszen az egész vi•jc A Toray Industries Japán egyik legnagyobb szintetikus szálat gyártó társasága. 151