Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

kapacitását maghaladó kutatási tervek végrehajtásához, s ahol szükséges, biztositja az állami támogatást. 5/ A MITI politikáját jól példázza a számitógépipar befolyásolása. Először létrehozta a Japán Elektronikus Számitógép Részvénytársaságot /Japan Electronic Computer Corporation - JECC/, amelyben a kormány majoritással rendelkezik. A JECC a japán épitésü számitógépeket ráforditás-arányos áron veszi meg, s ezzel stabilizálja a számitógépek árát is. Az anyagi eszközöket a Japán Fejlesztési Banktól kölcsönzi, mely félállami társulás. Ezután bérbe adja a számitógépeket a használóknak. /Megjegyzendő azonban, hogy a külföldi gyártók a japán piacnak mintegy 40 %-át, az IBM mintegy 25 %-át birtokolja, s igy a JECC vásárlások és bérbeadások nem domináns súlyúak belföldön. /6/ A MITI a hat japán számitógépvállalatot két kutatótársulássá szervezte; mindkettőnek juttat kutatási támogatást, melyet aztán a tagvállalatok között szétosztanak. A MITI eredetileg azt remélte, hogy a hat vállalatot három cégbe tudja egyesíteni, de ez nem sikerült a vállalatok eltérő profilja miatt, pl. a Hitachi elsősorban elektromos berendezéseket és készülékeket állit elő, a Fujitsu pedig távközlési berendezéseket. A vállalatok maguk is különböző üzleti csoportosulások tagjai, ami Japánban az összeolvadás legnagyobb akadálya. Végül is a MITI csupán laza társulásukat szorgalmazza. KÖZVETETT TÉNYEZŐK Az ország technikai fejlődésében talán a közvetlen intézkedéseknél is nagyobb szerepük volt az indirekt faktoroknak. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A háború utáni magas gazdaságnövekedési ráták kifizetődőbbé tették a beruházásokat, s igy elősegitették a technikai változásokat. A növekedés együtt járt az ipar ágazati szerkezetében végbement gyors átalakulással, mégpedig a magasabb technikai szintet képviselő ágak javára. Az ötvenes és hatvanas években hangsúlyeltolódás történt a textilipar és a mezőgazdaság rovására, a vegyipar, a vas- és acélipar, a gépgyártás, a villamosberendezések gyártása és az autógyártás, a hetvenes években pedig az elektronika és a számitógépek irányába. Itt a nagy keresletnövekedés a technikát viszonylag magas nyereséget biztositó tevékenységgé tette. Ehhez kapcsolódó jelenség, hogy Japánban az ötvenes években a BNT expanziója fenntartásának tőkeigénye viszonylag alacsonyabb volt, mint más ipari országokban /pl. az Egyesült Államokkal összevetve csak fele akkora volt/. A cégek szintjén pedig magas megtérüléssel jártak az addicionális beruházások. A tőke kapacitáskihasználása kedvező volt, vezetők és szakmunkások munkaalkalmat kerestek és találtak az uj beruházásoknál; viszonylag olcsó volt a közmüvesités és az épitkezés, és végül csekély volt a pótlólagos beruházások aránya.?' VERSENY ÉS PIACSZERKEZET A japán ipar versenyszelleme is előmozdította a műszaki változást. A verseny rendkivül erős az iparosított oligopolista gazdaságban - amit az 5/ DUPUISjM, : Science and technology in Japan. /Tudomány és technika Japánban./ = Endeavour /London/,198l.3,no. 109.p. 6/ PECKjM, - GOTO,A.: i.m. 235.p. 7/ PECK

,M. - GOTO,A.: i.m. 238-242.p. 150