Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

áramlás intenzitásának növelése, a kapcsolatok számának gyarapodása, az irányitás bonyolulttá válása tett szükségessé. A tudományos-termelési egyesülés automatizált irányitási rendszerének funkciója részben eltér a vállalatok és a termelési egyesülések irányitási rendszereitől, noha itt is, ott is kisegitő funkciót lát el és nem menti fel a vezetőket a döntéshozás felelőssége alól. Hasonlóság mutatkozik az anyagi bázisban, vagyis az alkalmazott gépek és berendezések tipusaiban, valamint abban, hogy mind a tudományostermelési egyesülésben, mind a termelési egyesülésekben az információgyűjtés és -feldolgozás automatizálása eszközeként használják. A tudományos-termelési egyesülésben az automatizált irányitási rendszer az egymáshoz kapcsolódó feladatcsoportok sokaságát teljesiti. Az első feladatcsoporthoz sorolható az üzemeltetés és az útvonal automatizálása; a munka- és anyagi normatívák számításának automatizálása; az anyagi-műszaki ellátás szabályozása. Ez a feladatcsoport hasonló a termelési egyesülés, illetve a vállalat automatizált irányitási rendszere feladataihoz. A második feladatcsoport specifikus, a tudományos-termelési egyesülés tudományos-műszaki tevékenységével kapcsolatos: a tervező-szerkesztő munka automatizálása, az uj technika kiválasztása adott kritériumok szerint, matematikai modellezés az uj technika paramétereinek kiválasztásánál stb. A harmadik feladatcsoport a kutatás, a fejlesztés menetéről, a bevezetés folyamatáról szóló operativ információ gyűjtése, feldolgozása és terjesztése. Az automatizált irányitási rendszer lehetővé teszi a fejlesztés tervezése és irányítása hálómódszerének széles körű felhasználását, az operativ tervezés és az anyagi-technikai ellátás javítását, az irányitási rendszerben elhatározott feladatok egyeztetését az ágazati automatizált irányitási rendszer alrendszerével . A GAZDASÁGI ELSZÁMOLÁS SAJÁTOSSÁGAI A tudományos-termelési egyesülés fejlődése és irányítása akkor hatékony, ha megteremtik működésűk gazdasági feltételeit is. A gazdasági elszámolás fontosságát magyarázza, hogy a közgazdasági paraméterekkel való irányitás nemcsak az egyes önálló tudományos-műszaki feladatok sikeres elvégzéséhez kapcsolódik, hanem az egész egyesülés hatékony működéséhez és a tudományos-müszaki haladás meggyorsításához az ipar alágazataiban is. A gazdasági elszámolás fő sajátossága, hogy átfogja az uj termék kidolgozását, elsajátítását és bevezetését, kiszélesíti szféráját a tudományos kutatóintézetre, a szerkesztő irodára és a korábban állami költségvetésből gazdálkodó más szervezetekre, kiterjed a tudományos-termelési egyesülés irányitási apparátusának dolgozóira. A gazdasági elszámolás jelenti a kockázatvállalás lehetőségét a kutatások egy részénél. A tudományos-termelési egyesülés kezdeményező kutatásokat végez és azok eredményét elkíséri az ipari bevezetésig. Az adott kutatás ipari fogyasztói számára az egyesülés meghatározott gazdasági eredményt garantál, ami kizárja az iparvállalat veszteségének lehetőségét, mivel a tudományos eredmények bevezetéséből eredő kockázatot az egyesülés veszi magára. Az ipari minisztériumok többsége általában különböző forrásokból finanszírozza a "kutatás-termelés" folyamat egyes fázisait: az alapku12