Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Bibliográfia
munkáira épül. Bár a különböző fejezetek nem egy időben Íródtak, s eredetileg eltérő gondolati kontextusba tartoztak, a könyv mégis kerek egészet alkot és rendkívül időszerű. A tudomány filozófiaimetodológiai vizsgálatának olyan kérdéseit tárgyalja, melyek megoldásától függ e kutatási terület egész további fejlődése. A kötet három problémacsoportot tekint át; elsőként a metodológiai elemzés különböző típusait és szintjeit. A legmagasabb szintet a filozófiai metodológia jelenti, ezt- követi az általános kutatási elvek és formák szintje, s végül azok a kutatási elvek és módszerek, melyek egy konkrét tudományterület metodológiájának összességét alkotják. Jelentős helyet foglal el a kötetben a rendszermegközelités elemzése. Foglalkozik a rendszermegközelités kialakulásával, tanulmányozza viszonyát a funkcionalizmushoz, a strukturalizmushoz és a kib ernetikahoz. Fontos szerepet játszik a szerző koncepciójának megalapozásában és kifejtésében, hogy a rendszermegközelités felhasználását a modern biológia, a pszichológia és az etnográfia anyagán elemzi. A monográfia harmadik része a tevékenység problémáinak kutatásával foglalkozik a modern tudományban és a filozófiában. Ocserki isztorii organizacii nauki V Leningrade. 1703-1977. /Pod.red.: B.D. Lebin./ Leningrad,1980, Nauka. 314 p. A leningrádi tudományszervezés gyökerei. дорд A szerzői kollektíva által összeállított kötet Pétervár-Petrográd-Leningrád tudomány szervezésének történetét mutatja be a város megalapításától kezdve egészen napjainkig. Felvázolja a vezető tudományos intézmények létrehozásának és fejlődésének folyamatát, a leningrádi tudósok szerepét az ország tudományos potenciáljában . Különösen részletesen foglalkozik a szovjet hatalom éveinek tudományszervezésével, s az akadémiai, a főiskolai és az ágazati kutatóhelyeken megvalósuló uj kutatásszervezési formákkal. Sokat tett a város a tudományos potenciál hatékonyságának fokozásáért. A tudományos tevékenység hatékonysága nagy mértékben függ a káderstrukturától. Káderlétszám tekintetében Leningrád Moszkva után a második helyen áll, itt dolgozik a tudományos fokozattal rendelkező szakemberek 9 %-a. A tudományos dolgozók legnagyobb része az ágazati kutatóhelyeken dolgozik, 30 %-uk tevékenykedik a felsőoktatási intézményekben és 4 %-uk akadémiai intézetekben. A tudományos dolgozók összlétszámában a kandidátusok aránya 27,7 %, a tudományok doktorainak aránya 3>8 %, vagyis jóval az országos átlag fölött áll. Komoly munka folyik a tudósképzés területén is: 1975-ben a városban 10 96I aspiráns dolgozott. A leningrádi tudósok közül a legképzettebbek az akadémiai intézetekben dolgoznak; a nagydoktorok 16, s a kandidátusok 11 %-a. V. Szervezéstudományi Konferencia. Balatonfüred,1980. május 8-10. Bp.,1980,Szerv.Vez.Tud.Társ. 546 p. MTA Az ötödik szervezéstudományi konferencia programjában a gazdaságpolitikai feladatok megoldását segitő szervezési és irányitásfejlesztési ismertetések mellett a gyakorlati tapasztalatokról szóló beszámolók is szerepeltek. A konferencia legfőbb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a vállalati szervezés jelentőségére és rámutasson a további fejlődés irányaira . A plenáris ülés után a konferencián négy szekcióban folyt a tanácskozás. A vállalatirányítási szekcióban előadás hangzott el többek között a vezetői kreativitásról, az emberi és szervezeti erőforrás hatékonyságának méréséről és fejlesztéséről. A vállalati munka- és üzemszervezés szekciója elsősorban a konkrét tapasztalatok megtárgyalásával és értékelésével foglalkozott. Az irányítási és szervezéstechnikai eszközök alkalmazásával foglalkozó szekció keretében hangzott el a "Kutatási-fejlesztési célkitűzések a vállalati számitógép-alkalmazás hatékonyságának javítása érdekében" cimü előadás. Az előadásokon elhangzottakat a fórum során vitatták meg kötetlenül, ekkor válaszolták meg a felmerült kérdéseket is. 95