Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Bibliográfia

Prognozirovanie iszpol'zovanija i podgotovki szpecialisztov v SZSA. Moszkva,1980,

INION. 69 p. Előrejelzés a szakemberek képzéséről és alkalmazásáról az Egyesült Államokban. A tudományos-technikai forradalom következtében az Egyesült Államokban igen megnövekedett az érdeklődés a szakemberképzési és alkalmazási előrejelzések iránt. Az INION analitikus szemléje bemutatja a szakember-létszám és szakemberstruktura dinamikáját, az amerikai gazdaság szakemberszükségletét meghatározó tényezőket és kielégítésének forrásait. Zareckaja, a szemle szerzője elemzi a prognózisok iránti érdeklődés megnövekedésének okait, a prognosztizálás céljait, módszereit, tartalmát és eredményeit, áttekinti a,prognózisok gazdaságban történő felhasználásának .fő irányait. Ahol lehetséges volt, a prognózisok eredményeit öszszeveti a valósággal. Science and technology for development. The role of US universities. /Ву/ R.P.Morgan etc. New York-Oxford etc.

,1979,Pergamon Pr. XXVI, 400 p. /Pergamon policy studies./ Tudomány és technika fejlesztésért. Az amerikai egyetemek szerepe. MTA A kiadvány az NSF megbízásából az ENSZ I979. évi tudományos világkonferenciájára készült. Azt kisérli meg bemutatni, milyen szerepet játszanak — a múltban, a jelenben és a jövőben — az amerikai egyetemek a fejlődő országok tudományos-műszaki fejlesztésében. Az amerikai egyetemek nemzetközi tevékenységét főként három területen, a műszaki tudományokban, a mezőgazdasági tudományokban és a természettudományokban vizsgálták. A műszaki egyetemek és főiskolák hagyományosan kiterjedt nemzetközi tevékenységet végeznek. Az intézmények építésétől a közös kutatásokon át az oktatási és szakképzési programokig számtalan módon próbálnak segítséget nyújtani a fejlődő brszágoknak. A mezőgazdasági egyetemek és főiskolák hozzájárulásával Indiában kilenc agrártudományi egyetemet szerveztek meg és számos közös kutatási programot végeztek. A természettudományos együttműködési programok az alap- és az alkalmazott kutatásra egyaránt kiterjedtek. A jövőben is szükség van az együttműködés és a segítségnyújtás valamennyi formájára. Célszerű lenne az egyetemek fejlődő országokkal való kapcsolatait hosszú távu. politikára alapozni, nem pedig a spontán kezdeményezésekre. SZTAROSZTIN.B.A.: Parametrü razvitija nauki. Moszkva,I98O,Nauka . 280 p. A tudomány fejlődésének paraméteA szerző a tudomány kutatásának egyik aktuális problémájával, a tudomány paramétereinek struktúrájával, valamint azzal foglalkozik, hogyan használható fel a rendszermegközelités és a történeti megközelítés szintézise az előbbi kérdés elemzésében. A parametrikus séma felállításához először a tudományfejlődés legfontosabb paramétereit választja ki és csoportosítja. Ezután kísérletet tesz a tudományos rendszer gondolati rekonstrukciójára és a mennyiségi jellemzők alapján a történeti fejlődés vizsgálatára. A tudományfejlődés különböző korszakaiban a mennyiségi mutatók közötti arányok,illetve viszonyok tanulmányozása lehetővé teszi a tudomány rendszer-helyzetének feltárását. Bár nem fejezhető ki pontos számadatokkal pl. a humán és természettudományok kutatási volumenének aránya a régi Görögországban, annyi azonban megállapítható, hogy ez Arisztotelész korában magasabb volt, mint egy évszázaddal később. Számos részarány már a tudomány intézményesülése előtt nyomon követhető, bár csak marginális vagy kezdetleges formában. így például az alap- és alkalmazott kutatások közötti arány az utóbbi javára tolódik el, s a teoretikus kutatás majdnem teljességgel hiányzik. Ha —modern kifejezéssel élve— a tudomány "állami" és "magán" szektorát vizsgáljuk, akkor pl. az ókori keleti monarchiáknál az állami szektor erős túlsúlya figyelhető meg, s csak a kereskedők és kézművesek rétegének kialakulásával halmozódnak fel a hajózásra, az épitészetre, a kezdetleges fémfeldolgozásra stb. vonatkozó információk, s csak ekkor lehet olyan ismeretekről beszélni, melyek kikerülnek az állami ellenőrzés alól. 96