Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Bibliográfia

Dialogi. Dialogues. Polemicseszkie sztat'i о vozmozsnüh poszledsztvi­jah razvitija szovremennoj nauki. Red. B.M.Kedrov. Moszkva,1979, Politizdat. 397 p. Dialógusok. Polemikus cikkek a mo­dern tudomány fejlődése lehetséges következményeirő 1. Ism.: LOBACSEV.V.: I vsze-taki ona vertitszja. = Novüj Mir /Moszkva/, 1980.9.no. 263-266.p. Nem újdonság, hogy a folyóiratokban megjelent cikkek külön kötetbe gyűjtve uj oldalaikat tárják fel. Minél sokfélébb az összegyűjtött anyag, annál váratlanabb hatást kelt. Ez következett be a jelen kö­tet esetében is, melynek anyagát a Litera­turnaja Gazetában megjelent szovjet és nyugati tudósok polemikus cikkeiből válo­gatták össze. A Galilei-komplexus, a tudós és a valóság konfliktusa visszhangzik a kötet majd valamennyi oldalán: a tudós helyze­te a hatalom és a nagyközönség, a hirnév és a felelősség szoritásában. GOODELLjR.: The visible scientists. Boston-Toronto, 1977,Little - Brown. VIII, 242 p. A látható tudósok. MTA A köztudatban még mindig él a ha­gyományos tudóskép: a kopaszodó, sápadt, szemüveges professzor dolgozószobája ma­gányában vagy kémcsövei között, a világ­tól elzártan gyarapítja a tudást. Nem szívesen nyilatkozik az újságíróknak, nem érdekli a politika: a politikai kér­déseket és a társadalmi életet azokra hagy­ja, akiknek erre hajlamuk és több idejük van. Ez a tudóskép azonban csak a koráb­bi zsurnalisztika továbbélő produktuma. A tömegkommunikációs eszközök, valamint a tudomány és technika fejlődése nem "ke­gyelmezett" a tudósoknak sem. Kiléptek la­boratóriumaikból, megjelennek a képernyőn, nyilatkoznak korunk legégetőbb kérdései­ről, -melyek zömmel tudományos és techni­kai vonatkozásúak. /Egy becslés szerint az Egyesült Államok kongresszusa elé kerülő törvénytervezetek több, mint fele tudomá­nyos és műszaki vonatkozású; nagyrészük egészségügyi, energiai, élelmezési, ter­mészetes erőforrási, környezeti, bizton­sági, közlekedési és távközlési problé­mákkal foglalkozik/. A néhai Jacob Bronowr ski szerint: "A ma világát a tudomány hoz­za létre és uralja, s akit nem érdekel a tudomány, nyitott szemmel sétál a rab­szolgaságba . 1 1 A "látható" tudósok különös csopor­tot alkotnak. Sokszor kollégáik a tudomá­nyos közösség "mételyezőinek" tekintik őket. Az uj tudósok megszegik a tudomá­nyos hivatás Íratlan törvényeit, kétségbe vonják a régi etikát, elvetik a régi ma­gatartási formákat, időnként bosszantóak, olykor kockázatos vállalkozásokba kezde­nek. Éppen ezért csoportjukat közelebbről kell szemügyre venni, hiszen több oldal­ról erős nyomásnak vannak kitéve: a tudo­mányos közösség elvárja tőlük, hogy tudo­mányos kutatásaikra összpontosítsanak, a nyilvánosság elvárja tőlük, hogy hozzá­szóljanak korunk központi kérdéseihez, a sajtó elvárja tőlük, hogy megfeleljenek az újságírók követelményeinek. A tudósok e csoportja megérdemli a figyelmet. Rae Goodell széleskörű felmé­rést végzett az Egyesült Államok nyilvá­nosság előtt ismert tudósai között. Dolgo­zatában nyolcnak munkásságát emelte ki. Ezek a következők: Paul Ehrlich, Barry Commoner, Glenn Seaborg, Linus Pauling, B.F. Skinner, Margaret Mead, Carl Sagan és William Shockley. A felmérés anyagának feldolgozása közben azt kutatta, milyen tudósok keltik fel a nyilvánosság érdek­lődését; milyen szerepet játszanak a tö­megkommunikációs eszközök kiválasztásuk­ban; a tudományon belül milyen erők hoz­zák őket "rivaldafénybe"; mit gondolnak róluk a hagyományosabban vélekedő kollé­gák; nyilvános szereplésüket megszenve­di-e tudományos pályájuk; milyen- hatást gyakorolnak a tömegkommunikációs eszkö­zökre; szeretik-e a nyilvánosságot. JUDIN,É.G.: Szisztemnüj podhod i princip dejatel'noszti. Metodologi­cseszkie problemü szovremennoj nauki. Moszkva,1978,Nauka. 391 p. Rendszermegközelités és tevékeny­ségi elv. A monográfia az ismert szovjet fi­lozófus, tudománymetodológus és rendszer­kutató Erik Grigorjevics Jugyin /1930- ' I976/ publikált és eddig publikálatlan 94

Next

/
Thumbnails
Contents