Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Bibliográfia
Dialogi. Dialogues. Polemicseszkie sztat'i о vozmozsnüh poszledsztvijah razvitija szovremennoj nauki. Red. B.M.Kedrov. Moszkva,1979, Politizdat. 397 p. Dialógusok. Polemikus cikkek a modern tudomány fejlődése lehetséges következményeirő 1. Ism.: LOBACSEV.V.: I vsze-taki ona vertitszja. = Novüj Mir /Moszkva/, 1980.9.no. 263-266.p. Nem újdonság, hogy a folyóiratokban megjelent cikkek külön kötetbe gyűjtve uj oldalaikat tárják fel. Minél sokfélébb az összegyűjtött anyag, annál váratlanabb hatást kelt. Ez következett be a jelen kötet esetében is, melynek anyagát a Literaturnaja Gazetában megjelent szovjet és nyugati tudósok polemikus cikkeiből válogatták össze. A Galilei-komplexus, a tudós és a valóság konfliktusa visszhangzik a kötet majd valamennyi oldalán: a tudós helyzete a hatalom és a nagyközönség, a hirnév és a felelősség szoritásában. GOODELLjR.: The visible scientists. Boston-Toronto, 1977,Little - Brown. VIII, 242 p. A látható tudósok. MTA A köztudatban még mindig él a hagyományos tudóskép: a kopaszodó, sápadt, szemüveges professzor dolgozószobája magányában vagy kémcsövei között, a világtól elzártan gyarapítja a tudást. Nem szívesen nyilatkozik az újságíróknak, nem érdekli a politika: a politikai kérdéseket és a társadalmi életet azokra hagyja, akiknek erre hajlamuk és több idejük van. Ez a tudóskép azonban csak a korábbi zsurnalisztika továbbélő produktuma. A tömegkommunikációs eszközök, valamint a tudomány és technika fejlődése nem "kegyelmezett" a tudósoknak sem. Kiléptek laboratóriumaikból, megjelennek a képernyőn, nyilatkoznak korunk legégetőbb kérdéseiről, -melyek zömmel tudományos és technikai vonatkozásúak. /Egy becslés szerint az Egyesült Államok kongresszusa elé kerülő törvénytervezetek több, mint fele tudományos és műszaki vonatkozású; nagyrészük egészségügyi, energiai, élelmezési, természetes erőforrási, környezeti, biztonsági, közlekedési és távközlési problémákkal foglalkozik/. A néhai Jacob Bronowr ski szerint: "A ma világát a tudomány hozza létre és uralja, s akit nem érdekel a tudomány, nyitott szemmel sétál a rabszolgaságba . 1 1 A "látható" tudósok különös csoportot alkotnak. Sokszor kollégáik a tudományos közösség "mételyezőinek" tekintik őket. Az uj tudósok megszegik a tudományos hivatás Íratlan törvényeit, kétségbe vonják a régi etikát, elvetik a régi magatartási formákat, időnként bosszantóak, olykor kockázatos vállalkozásokba kezdenek. Éppen ezért csoportjukat közelebbről kell szemügyre venni, hiszen több oldalról erős nyomásnak vannak kitéve: a tudományos közösség elvárja tőlük, hogy tudományos kutatásaikra összpontosítsanak, a nyilvánosság elvárja tőlük, hogy hozzászóljanak korunk központi kérdéseihez, a sajtó elvárja tőlük, hogy megfeleljenek az újságírók követelményeinek. A tudósok e csoportja megérdemli a figyelmet. Rae Goodell széleskörű felmérést végzett az Egyesült Államok nyilvánosság előtt ismert tudósai között. Dolgozatában nyolcnak munkásságát emelte ki. Ezek a következők: Paul Ehrlich, Barry Commoner, Glenn Seaborg, Linus Pauling, B.F. Skinner, Margaret Mead, Carl Sagan és William Shockley. A felmérés anyagának feldolgozása közben azt kutatta, milyen tudósok keltik fel a nyilvánosság érdeklődését; milyen szerepet játszanak a tömegkommunikációs eszközök kiválasztásukban; a tudományon belül milyen erők hozzák őket "rivaldafénybe"; mit gondolnak róluk a hagyományosabban vélekedő kollégák; nyilvános szereplésüket megszenvedi-e tudományos pályájuk; milyen- hatást gyakorolnak a tömegkommunikációs eszközökre; szeretik-e a nyilvánosságot. JUDIN,É.G.: Szisztemnüj podhod i princip dejatel'noszti. Metodologicseszkie problemü szovremennoj nauki. Moszkva,1978,Nauka. 391 p. Rendszermegközelités és tevékenységi elv. A monográfia az ismert szovjet filozófus, tudománymetodológus és rendszerkutató Erik Grigorjevics Jugyin /1930- ' I976/ publikált és eddig publikálatlan 94