Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

csak elvileg létezik egy intézményes mechanizmus is, mely horizontális kapcsolatot tart fenn az intézetek munkájában érdekelt termeié si szektorokkal, és a kutatások kiválasztásakor figyelembe veszi a termelés igényeit. Ezek a mechanizmusok a gyakorlatban csak elvétve működnek. Egyetlen egy esetben sem forult elő, hogy az intézetek előzetes műszaki-gazdasági értékelést végeztek volna. Az is ritka, hogy a javaslatokat az intézeti bizottságok felülvizsgálnák. A társadalmi relevanciát csak nagy általánosságokban fogalmazzák meg. A felhasználó szektorral csupán esetlegesen tartanak kapcsolatot. Még nem volt példa arra, hogy az intézeti döntéshozatalnál a felhasználó képviselője is jelen legyen. Az előzetes tervértékelésnek számtalan objektiv akadálya van: az intézetekben kevés a megfelelő tudásu szakember /akik vannak, azok túlterheltek/; súlyos kommunikációs problémák adódnak az igazgató tanácsi szinten /nehéz időt és helyet találni az irányitó bizottságok összehívására, ha mégis sikerül, egyszerre oly sok kutatási tervezetet kell elbírálniuk, hogy az alapos értékelés szinte lehetetlen/. AZ INTÉZETEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az intézetek publikálják kutatási eredményeiket, de azt nem közlik, milyen arányban alkalmazzák ezeket a termelésben. Az intézetek nem fordítanak kellő gondot az uj technikák és eljárások propagálására, a propagandahálózat kiépítésére; munkájuk szervezetlen, hiányzik a visszacsatolás. Párhuzamo s kutatások folynak különösen a gabona- és az állattenyésztés területén, a vakcinák termelésében és felhasználásában, a talajtanban, a mezőgazdasági gépészetben, valamint az ökológiában. Koordinációs bizottságok javíthatnának az intézetek közötti munkamegosztás helyzetén. MUNKAERŐVISZONYOK AZ INTÉZETEKBEN Az adatot szolgáltató 17 intézet dolgozóinak száma valamivel meghaladta a 14 000—

et; intézetenként átlagosan 83О dolgozóval lehet számolni, de vannak 100—400 fős és 2 000 fős létesítmények is. A fiatal segédszemélyzet kategóriájába sorolták az összes alkalmazott 90 %-át, tényleges kutatómunkával mindössze 5 % foglalkozik. A szenior kategóriához soroltak 13 a vezetői beosztásban dolgozik. Az irányitó és adminisztratív személyzet az összes munkaerő 14 %-át teszi ki. A közölt adatok általános jellegűek, s nem mutatnak rá az intézetek közötti eltérésekre. Feltűnően alacsony a kutatóknak az összes alkalmazotthoz viszonyított aránya. Szinte hihetetlen, hogy a kutatóintézetek dolgozóinak csupán 5 %~

a foglalkozik kutatással. A kutatási és műszaki munkaerőre vonatkozó adatok értékelését nehezíti, hogy a dolgozók egy része állandóan tanulmányúton vag/ továbbképzésen —legtöbbször külföldön— van. Ráadásul a helyszínen tartózkodó dolgozók is részt vesznek hosszabbrövidebb ideig szakmai továbbképzésen, igy feltehető, hogy az összes foglalkoztatottnak csupán mintegy 4 %-a /kb. 56О fő/ végez tényleges kutatómunkát. 59