Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

köszönhető a tudományos ismeretek korszerű rendszerezése. Az angolok leleményességet és kompromisszumot örököltek történelmükből. Ez a hagyaték csodálatos egyéni kísérletekre ösztönözte őket, de általános elméletet, amelyhez fejlett logika kellett, nem tudtak alkotni. Pedig Priestley sem volt Lavoisiernél kisebb kémikus, de mindenesetre másképpen gondolkodott. A társadalmi környezet —amely történelmileg alakul ki— nagyon erős befolyással van a tudományos gondolkodásmódra. Nem lehet véletlen, hogy korunkban ma a rendszerszemléletet, a szintézist, az integrációt, a tudományközi megközelitést, a komplexitást és a problémacentrikus kutatásokat részesitik előnyben, mivel a világ és a benne végbemenő folyamatok egyre inkább a társadalmasulás és a nemzetköziesedés irányába változnak. Ezen belül azonban nemzetenként is kialakul egy-egy sajátos kutatási stilus. AZ AMERIKAI TUDOMÁNY Amerikában a kommunikációs problémák kerüljek előtérbe, mert a hatalmas területen szétszóródott lakosság gyors érintkezése a politikai egységesités és az anyagi fejlődés érdekében elengedhetetlenné vált. Gondoljunk a vasút, a jelzőrendszerek és a táviró kifejlesztésére. Edison már nemcsak műszaki, de társadalmi ujitást is produkált, mivel az ujitótevékenységet szakmává tette. Egy olyan uj foglalkozási tipust teremtett, amelynek az lett a feladata, hogy "főállásban" ujitásokat dolgozzon ki. A munkások, technikusok felfedező tevékenysége szabálytalan "művészetből" igy vált empirikus alapú tudománnyá .Amerika és Európa összeköttetésének megteremtése gazdasági és politikai szükségszerűség volt. A kábelek elektromos mérésére hozták létre a hires Committee on Electrical Measurements-et, amely a National Physical Laboratory megalapításához vezetett. Ez jó történeti példát szolgáltat arra a jelenségre, amikor a kutatószervezetek magából a munkafolyamatból "szerve s" uton keletkeznek. A fejlődésnek később indult országokban a kutatóhelyek főként "szervetlen" módon jönnek létre. Ezek a "későnjövő" országok ugyanis másolni kivánják a szerves uton kialakult fejlettebb szerveződési formákat. A "szervetlen" módon kialakult intézmények termelékenysége kezdetben azért alacsony, mert nem a munkafolyamathoz kapcsolódó teljesítményből keletkeznek. Ilyen esetekben a szervezeti keretek önállósulnak és előbb jelennek meg, mint a teljesítmény és az intézményesülés. E tények persze lehetnek ösztönző hatásúak a későbbi produktivitásra, de átmenetileg számos problémát is okozhatnak. OKTATÁS ÉS TUDOMÁNY Az oktatás és a tudomány korabeli összefüggését sem érdektelen szemügyre venni. Amikor a merkantilista ideoTógia volt az uralkodó Angliában, akkor tett szert az egyetemeken a newtoni csillagászat és a matematika-fizika a legmagasabb presztizsre. A merkantilizmus később átadta a helyét az iparositás ideológiájának. Ekkor a tudomány érdeklődési területe is átkerült a hajótól a gőzmozdony és a táviró, pontosabban a hő és az elektromos jelenségek irányába. Az egyetemek kezdetben konzervativan őrizték tovább a newtoni tradiciókat. A 19.század közepén a csillagászat még mindig vezető tudomány volt, a hőtant és elektromosságtant nem is tanitották. M a X w e 11 csak 1874-ben tudta elérni, hogy oktassák az uj diszciplínákat meg a kisérleti fizikát. Maxwell személye döntő szerepet játszott az uj területek fejlesztésében, de a tematika megválasztását társadalmi erők határozták meg és ő ezek intellektuális eszközévé vált. E d i son viszont már tudatosan fogyasztási cikként adta el az elektromosságot. Alaposan kutatta a gázipar gazdaságtanát és felfedezte, hogy a verseny milyen feltételek mellett válhat sikeressé. Létrejött a kutatásnak egy uj tipusa, amely az elektromosság valamennyi vonatkozását vizsgálta. Rz a megközelités hozta létre a kutatóhely uj tipusát, az ipari kutató laboratóriumot. Edison Menlo Park-i laboratóriuma történetesen az izzólámpa ipari hasznosításán fáradozott. A rádióhullámok /Flemming/, az elektron 48